A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Holló Szilvia Andrea: Ismeretlen pest-budai térkép 1793-ból
ferenceseké lett, és az is érthetetlen, hogy miért emelte ki a Császár-fürdő- és malom épületegyüttesét, miközben más budai fürdőről, malomról említést sem tett. Neuhauser térképének igazi jelentőségét, ritka forrásértékét azonban mégsem a már az 1686. évi ostromtérképek óta gyakran jelzett objektumok adják, hanem az utcanevek. A XVII. század végi első pesti várostérkép kártusában szereplőkön kívül csak az 1758. évi ismeretlen (lappangó?) térképre hivatkozó, 1830-ban kiadott metszet utcaneveit ismerjük, de azok csupán Pest belvárosára vonatkoznak.16/Az 1817-ben készült első hivatalos, nem idegenforgalmi jellegű utcanévjegyzék is csak Pest utcaneveit tartalmazta.177 A két város utcanevei, eddigi ismereteink szerint, itt szerepelnek először együttesen. Különösen fontos ez a térképpel együtt használható utcajegyzék, hiszen néhány utcát még a legújabb történeti utcanévlexikon sem ismer vagy helyét nem tudja pontosan meghatározni: Rathhausgasse, Rosengasse,Wintergassi, Slowakengasse, Hahngasse, Fleischergasse, Salzgasse, Kurzegasse, Schmidtgasse,7 és ezeknek az utcaneveknek egy része Lipszky jegyzékében sem szerepel! *** E kis dolgozat keretein belül már csak terjedelmi okból sem vállalkozhattam arra, hogy Neuhauser eddig ismeretlen térképét a maga teljességében bemutassam. A későbbi kutatás feladata lesz, hogy kiderítse készítésének körülményeit, későbbi felhasználását, és esetleges (a fentiek alapján nagyon is valószínűsíthető) kapcsolatát Lipszky térképével. Azt azonban újra ki kell emelni, hogy - bár akadnak műszakilag pontosabb korabeli felmérések - ennyi hasznos adat nem fordul elő egyszerre egyetlen XVIII. századi térképlapon sem. Ezért is érdemel fokozott és megkülönböztetett figyelmet ez az eddig ismeretlen, 1793-ban készült kéziratos térkép, városrészenként, objektumok és utcanevek szerint külön csoportokba rendezett adataival. Hiszen az igény, hogy a városokról minél több információt megtudhassanak, már a XVIII. századi emberekben megfogalmazódott. 1802. december 22-én Lipszky János (vagy talán barátja, Schedius Lajos?) is e szavakkal ajánlotta az érdeklődők figyelmébe - mindez idáig lappangó - pest-budai térképének kiadását: "Ezen két szabad királyi várost fekvése, felvirágzó ipara, naponta növekvő népülése, politikai fontossága mint országos és bírói hivatalok székhelye ... érdekessé teszi a Hazafiak, minden érdeklődő utazó számára. "I9/ Holló Szilvia Andrea Jegyzetek 1/ A térkép a Szathmáry-gyűjteményből került árverésre a Központi Antikvárium 65. Aukcióján, 1998. október 17-én. A könyvtár 400 000 Ft-ért vásárolta meg. Mérete: 139x82cm, a tükörméret 118 x 80,5cm. Méretaránya 130 mm = 500 bécsi öl (Wiener Klafter). 2/ Az első ismert pesti várostérkép (BTM 415) megfakult színezéséről lásd Holló Szilvia Andrea: Budapest régi térképeken 1686-1896, Bp. 1994. 12. 3/ Wurzbach, Constant: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. Wien, 1866-1897. 20.k.255.; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp.l903. IX.k. 1005-1006.; Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története. Bp.1951. 191. 4/ Hadtörténeti Levéltár: General Commando Depart.2.Protoc.Exhibitorum 169.sz. 107/1793 (A nyújtott segítségért köszönet dr. Lenkefi Ferenc levéltárosnak.) A térképet rajzoló Franz Neuhauser (1770-1830) Bécsben született, apja kereskedő volt. A Theresianumban végzett tanulmányai (1785-1789) után 1789.december 31-én lett a mérnök-hadtest kadétja. Róla Gatti, Friedrich: Geschichte der k.und к. technischen Militär- Akademie. Wien, 1901.1. Band. 361.p. 5/ Matthey 1743-ban készült térképét fotómásolatban a Hadtörténeti Levéltár Térképtára őrzi GI h 67, egy másik pesti, 1746 - 1750 között készült térképét közölte Schoen Arnold: A központi Városháza, Bp. 1930. 51.; az I. katonai felmérés lapjainak színes fénymásolatát a Hadtörténeti Levéltár Térképtára őrzi, XIV. 20-21. szelvénye Pest, Buda, Óbuda és környéke, 1782-1785 között ; Waczpaur: Mappa universalis territorii Regiae Liberaeque Civitatis Pestiensis ..., 1764 BTM 426; Mappa Der König. Freyen Haubt Stadt Ofen nebst der Königlich, frey Stadt Pest, BTM 418; Plan v. Ofen u.Pest mit Ihren Umgebungen, 1778 Hadtörténeti Levéltár Térképtára G1 h 68 6/ Azért bízták e munkát megyei tisztviselőre, mert a városoknak 1794 előtt nem voltak saját mérnökei, holott.1782 óta Budán képezték a birtokfelméréseket, folyószabályozásokat végző földmérőket. Tóth Andrásné: A mérnöki szervezet kialakulásának előzményei Budin és Pesten. Tanulmányok Budapest múltjából XI. Bp. 1956. 85-90.; Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850.Bp. 1980. 106
