A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Holló Szilvia Andrea: Ismeretlen pest-budai térkép 1793-ból
ligetnél létesült téglavető, a Bem tér helyén fekvő Ács tér (Zimmer-platz ) és - tüzetes szemlélődés után - a Duna közeli dombokon két kis építmény látszik: a türbe és egy, már lebontott kápolna. Hasonlóképpen a Krisztinavárosban (Christinastadt) a mai Széna és Moszkva tér helyén is volt téglavető. A Tábomokrét (Generals Wiesen, ma Vérmező) sarkán a Kéményseprő-kápolna állt, vagyis a későbbi plébániatemplom, és a közelben a katonai temető (Soldaten Kirchhof, 1796-ban számolták fel ). A tabáni templomok névtelenek, a Gellérthegy (Bloksberg) lankáit szőlő helyett fák borították. A legközelebbi szőlőhegy a Nyárshegy, a mai Naphegy (Spiesberg). Lipszky ezen Budára vonatkozó információk zömét maga is közli, csak a két rajz elkészítése között eltelt idő miatt nem egyezik minden részlet. Néhány információ a Neuhauser-féle térképről sem olvasható le, ezek megfejtésében segít a városrészekre bontott szám- és betűmagyarázat: Pest városmagjában 46 közterület és 12 épület, a két jelentősebb, de még csak épülőfélben lévő külváros közül Józsefvárosban ( a Ferencvárossal együtt) 25, Terézvárosban 13 közterület kapott jelölést. Ezzel szemben Budán a Várban 22 közterületet és 24 objektumot, a Vízivárosban 22 közterületet és 16 objektumot, az Országúton 12 közterületet és 5 objektumot, sőt még Újlakon is 6 közterületet nevezett meg. Feltűnő, hogy az objektumokat Pesten csak a Belvárosban részletezte, míg Budán a Várban, a Vízivárosban és az Országúton is. Kimaradtak a viszonylag új városrészek (Lipótváros, Ferencváros), néhol pedig volt hely feliratok elhelyezésére (Krisztinaváros, Józsefváros), és nem mindenhol akadtak érdekes objektumok (Terézváros, Újlak, Tabán). Lipszky, aki 349 szám alatt sorolta fel az objektumokat és közterületeket, sőt még a rangos vagy a kétes hírű fogadókat is, már gondot fordított az új városrészek adataira. Bár térképe címében Neuhauser azt ígérte, hogy híres épületeket, templomokat, utcákat mutat meg, a rajzon a katonai létesítményeket is hangsúllyal szerepelteti. Pest objektumai elsősorban egyháziak (a XVIII. században megjelenő szerviták és piaristák, az 1788 óta a domonkosok helyén működő angolkisasszonyok, valamint a középkor óta jelenlevő ferencesek rendházai, a koraközépkori plébániatemplom és a ráctemplom), és csak egyetlen katonai akad (gránátosok kaszárnyája). A közigazgatási épületek helyi vonatkozásúak (városháza, megyeháza), de vannak oktatási intézmények (papi szeminárium, egyetem), sőt a rondellában működő színház is kapott jelet. Ha csak a jelmagyarázatot olvassuk el, már akkor is sokszínű, fejlődőképes város képe bontakozik ki előttünk. Lipszkynél nemcsak az utcák száma lett több, de az objektumoké is gyarapodott, részben új épületekkel, részben a melléklet részletesebb. Olyan, Neuhausemél feltűnően hiányzó objektumok is felkerültek jegyzékébe, mint a lövölde, a városi serfőzde, vagy a hajóhivatal. A Lipótvárosban a számok segítségével egy viszonylag kis területen jól azonosítható lett a dohányraktár, a só- és a harmincadhivatal mellett az új színház és a régi kápolna. Az új épületek közül a Terézvárosban a Valero-gyárat, a Hacker-szálát, a plébániatemplomot vette fel, a Józsefvárosban a megyei kórházat és a plébániatemplomot, a Belvárosban az evangélikus és a görög rítusú templomot, a királyi táblát. Neuhauser korában Buda kissé egyhangúnak tűnt, egyetlen színfolt a karmeliták egykori kolostorában működő városi színház. A Várban még egyházi intézmény is alig volt (plébániatemplom, régi karmelita kolostor), az oktatás egyetlen alsóbb fokú iskolára korlátozódott (normáliskola), közigazgatási intézményei viszont Pesténél rangosabbak (a városháza mellett pl. kamarai épületek, a helytartó háza, országház), katonai létesítményei érthetően számottevőbbek (négy kaszárnya, két lőportár). Ide tartozott a várpalota a kiszolgáló egységeivel együtt (pl.várőrség, fegyvertár), és a négy várkapu is a katonai jelleget erősíti. Lipszky a kapukat nem nevezte meg külön, de térképén már több az iskola és a templom, valamint feltüntette a vízmű épületét és az egyetemi nyomdát. Neuhauser térképén a Víziváros jelentős egyházi épülete a plébániatemplom és a kapucinusok temploma, katonai létesítmény az öntőház, a két élelmiszerraktár, az öt kaszárnya. Ez utóbbiak zömmel a Víziváros északi részén, a volt pestistemető (a katonai gyakorlótér) mellett helyezkedtek el. A képet teljesebbé teszi a harmincadház, a vízmű, a két kórház (az Erzsébet apácáké és a katonáké), valamint a szegényház. Lipszkynél már kevesebb a kaszárnya, viszont térképén jól kivehető a lövölde, egy új kápolna, és a fürdő.157 A legellentmondásosabb városrész Neuhausemél az Országút. A két kaszárnyán kívül egyfelől az Ágostonosok kolostorát említette, holott 1785 után az épület a 105
