A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Barczi Zsuzsa: A nem teljesített olvasói kérések a FSZEK hálózatában
NEM TELJESÍTETT OLVASÓI KÉRÉSEK A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR HÁLÓZATÁBAN Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával A hálózat olvasói körében 1993-ban a kölcsönzött dokumentumok alapján az olvasói érdeklődést, valamint a könyvtári szolgáltatások használói megítélését vizsgáltuk.1 A megkérdezettek véleménye szerint a könyvtárak látogatói alapszolgáltatásunkkal, a könyvek és folyóiratok kínálatával nemcsak a legelégedetlenebbek, de - belátó és megértő értékelésük ellenére - fokozott figyelmet követelő mértékben elégedetlenek. Az igények hatékonyabb kielégítése, az elégedettség növelése érdekében folytattuk az olvasói érdeklődés alaposabb megismerését az érem másik oldalának, a nem teljesített kéréseknek a felmérésével. A vizsgálat módszere Munkánk során kétféle eljárást alkalmaztunk. A feladat reális célkitűzéseként a meghatározott szerző és cím, illetve cím szerinti, adott műre irányuló nem teljesített kéréseket tételesen regisztráltuk. Az adatfelvételt 1995 év végén egy hónapig, a teljes nyitvatartási időben, a hálózat tizenkét könyvtárában2 végeztük. Az értékeléshez fontos kiegészítő információk megszerzése miatt, a vizsgálat első napjainak egyikén, a könyvtárak valamennyi olvasóját megkértük egy rövid kérdőív kitöltésére. Ily módon két reprezentatív mintánk van, az egyikbe a nem teljesített konkrét kéréssel rendelkezők, a másikba a könyvtár olvasói tartoznak. Az előbbiből a könyvtárban megnyilvánuló érdeklődésnek, ill. a „negatív” forgalomnak csak egy kis szeletét elemezhetjük, megállapításaink erre a szőkébb területre érvényesek, amit azonban a másik minta tágabb értelmezési keretébe illesztve hasznosíthatunk az állománygyarapítási problémák megoldásában. A nem teljesített konkrét kérések összetétele Az egy hónap alatt 2101 fő jelent meg 2912 nem teljesíthető konkrét könyv, ill. folyóirat kéréssel. A nem teljesített kérésű látogatók 78,1%-ának egy, 12,8%-ának két, 9,1%-ának három vagy több igényét nem tudták a könyvtárak kielégíteni. Az érdeklődők negyede aktív kereső (ezen belül fele részben értelmiségi), egytizede nyugdíjas, közel hatvan százaléka tanuló; a középiskolásoknál valamivel többen voltak a felsőoktatási intézmények hallgatói (l.sz. tábla). A kért kötetek mennyisége hasonló százalékos arányban oszlik meg az egyes foglalkozási csoportok között (2.sz. tábla), az egyetemistáknál magasabb az egy főre jutó kielégítetlen kérések száma. A diákok számára szükséges irodalom a nem teljesített konkrét kérések mintegy kétharmadát teszi ki A kölcsönzés motivációját nézve a tanulmányok folytatásával kapcsolatos igény 65,2%-os, de hozzá kell tennünk, hogy valójában ennél is nagyobb, mivel a munka és a kutatás szerény 5,2%-os részesedése mellett fennmaradó 29,6%-os „egyéb”" mögött is felfedezhető a tanulás funkciója, amennyiben hozzátartozó vitt volna bizonyos könyvet iskolás családtagjának (ennek súlyát az adatfelvétel fogyatékossága miatt nem lehet kimutatni). A feldolgozott 2863 nem teljesíthető kérés 1915 féle műre irányult.' Ezek 78,3%-át egyszer kérték, 12,5%-át kétszer, 3,7%-át háromszor, 2,2%-át négyszer, 3,3%-át ötször vagy többször 96
