A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Papp István: A közművelődési könyvtárak az új könyvtári törvényben
7. Képzés és továbbképzés. A könyvtári asszisztensképzés tartalmának és szervezeti kereteinek megállapítása, a felsőfokú könyvtárosi szakképzés feltételeinek megteremtése, a továbbképzési rendszer kereteinek felállítása, országos továbbképző tanfolyamok indítása. 8. Tanácsadás. Az országos könyvtári rendszer tagjai számára működésükkel és fejlesztésükkel kapcsolatos tanácsadó-módszertani szolgáltatások nyújtása. 9. Könyvtári szakfolyóirat kiadása. Mindezen feladatok ellátására célszerűnek látszik felállítani egy ügynökséget, amelynek legfőbb, s mondhatnánk egyetlen, átfogó célja, amelynek minden más alá van rendelve, hogy elősegítse az információk és információhordozók áramlását, eljuttatásukat a végfelhasználókhoz. Ennek az ügynökségnek az illetékességébe tartoznak tehát mindazok a feladatok, amelyeket most központi szolgáltatásoknak és más egyebeknek hívunk. Előnyös volna, ha az országos költségvetésben mint önálló szervezet külön tételként szerepelhetne (ld. a finanszírozásról szóló fejezetet), azonban szervezetileg mindenképpen ki kell emelni a nemzeti könyvtár keretei közül. Ha ez nem valósítható meg, akkor is elkülönített költségvetéssel, az ágazati felelős miniszternek közvetlenül alárendelt vezetővel kell működnie. (E koncepció elfogadása esetén a nemzeti könyvtárra a kötelespéldányok átvétele és archiválása hárulna, a nemzeti bibliográfia előállítása és a kötelespéldányok szétosztása már az ügynökség hatáskörébe tartoznék.) Az információk és információhordozók áramlásával foglalkozó ügynökség fenntartásában anyagilag is érdekeltté kell tenni a könyvtári rendszer tagjait: amelyik könyvtár, illetve fenntartója nem járul hozzá a fenntartási költséghez, kizárja magát a szolgáltatásokból is. (A teljesen nyilvános könyvtárak kötelesek a költséghez hozzájárulni.) Ebből azonban az következik, hogy ezt az ügynökséget a könyvtári rendszer tagjainak a képviselőiből álló felügyelő bizottság irányítása alá kell helyezni. Az ügynökség által nyújtott szolgáltatások árát elvi szinten a törvénynek kell szabályoznia, a konkrét díjtételeket azonban a felügyelőbizottságnak kell megszabnia. Ezen túlmenően a könyvtári ellátás országos rendszerének hatékony működtetése és összehangolt fejlesztése érdekében az országos költségvetésben új cím nyitására van szükség, amely részint a könyvtári ellátás anyagi alapjainak (épület, technikai berendezések, állománygyarapítás stb.) erősítését, részint pedig az egyéb fejlesztéseket (pl. szoftvervásárlás és -karbantartás, a katalógusok digitalizálása, állományvédelem, stb.) szolgálja. A keretet évente állapítja meg az országgyűlés, a kormány előterjesztése alapján. Ebből a költségvetési keretből részesülhetnek eseti vagy rendszeres támogatásban azok a könyvtárak, amelyek meghatározó szerepet töltenek be az ország könyvtári vagyonának kezelésében és megőrzésében, még ha nem vállalják is a teljes nyilvánosságot (pl. egyházi könyvtárak), vagy azok a könyvtárak, amelyek vállalják, hogy nyilvános könyvtárként működnek, illetve olyan többletfeladatokat vállalnak a könyvtári ellátás országos rendszerében, amelyek túlmennek eredeti feladatkörükön. A fentieken túlmenően rendkívüli jelentősége lenne, ha sikerülne központi előirányzatként külön alapot létrehozni, amely részint a könyvtári szolgálat anyagi alapjainak (épület, technikai berendezések, állománygyarapítás stb.) erősítését és fejlesztését, részint pedig az országos könyvtári rendszer hatásos és hatékony működéséhez szükséges fejlesztéseket (pl. szoftvervásárlás és -karbantartás, a katalógusok digitalizálása, állományvédelem stb.) kísérleteket és akciókat szolgálná. Az egyik keret tehát a működést, a másik a fejlesztést szolgálná. Központi katalógus, könyvtárközi kölcsönzés Az országos rendszer működésének lényegi kritériuma, hogy a helyi könyvtár használója kaphat-e tájékoztatást az országban meglévő információhordozókról és lelőhelyeikről, s használhatja-e őket a helyi könyvtárban. 90
