A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Papp István: A közművelődési könyvtárak az új könyvtári törvényben
feladata pedig az állampolgárok lakóhelyéből fakadó könyvtárhasználati hátrányok kiegyenlítése, vagyis a kistelepülések és szórványosan lakott területek könyvtári ellátásának támogatása. A megye nyilvános közkönyvtárai rendszerszerű működtetésének kötelezettsége tehát a megyei közgyűlésre hárul. Az ebből adódó feladatok finanszírozása történhet saját, megyei forrásokból is, azonban hatásosabbnak látszik, ha e célra sikerülne célzott támogatás formájában központilag előirányzatot biztosítani, például „matching grant” formájában. A megyei közgyűlés a megyei rendszer működtetésére vonatkozó kötelezettségének teljesítésére különböző eljárások és formák közül választhat. Budapesten ugyanez a kétszintes modell kell, hogy érvényesüljön, értelemszerűen a kerületi önkormányzatok és a Fővárosi Közgyűlés viszonylatában. A közigazgatási törvény értelmében azonban a kerületek átengedték könyvtárfenntartási jogukat és kötelességüket a Fővárosi Közgyűlésnek. (Ez a megoldás egyébként érvényesíthető lenne - mutatis mutandis - a helyi önkormányzatok és a megyei közgyűlés viszonylatában is.) így a két szint fenntartása egy kézbe került, de a feladatok ugyanazok maradtak, mintha más-más fenntartó gondoskodnék az egyik és másik szintről. Az elv tehát a fővárosban sem sérül, sőt. Alapelv, hogy minden helyi önkormányzat köteles könyvtári ellátást nyújtani a lakosainak, önállóan vagy más önkormányzatokkal együttműködésben. Ezt kiegészíti az a másik alapelv, hogy a megyei önkormányzat viszont azért felelős, hogy az illetékességi területén működő, a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárak összességükben, egymással együttműködve gondoskodjanak a könyvtári ellátásról, minthogy - amint ezt már más összefüggésben jeleztük, - az egyes könyvtár önmagában nem képes az igények teljes színképének a kielégítésére. Más szóval: a megyei önkormányzatnak a felelőssége, hogy a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárak rendszerszerüen, az ellátás országos rendszerének alrendszereként működjenek. Ha sikerülne a könyvtári törvénynek pótlólagos anyagi erőforrásokat megnyitnia a nyilvános közkönyvtárak részére, ezt nagyobb valószínűséggel teheti meg a megyei és az országos szinten. Ugyanakkor szakmai szempontból is előnyösebb ez a megoldás, mert ezek az előirányzatok a rendszer működését teszik lehetővé, a szolgáltatások hatásosságát és hatékonyságát fokozzák, s közvetve, de közvetlenül is az állampolgárok könyvtári ellátását javítják. A közkönyvtárak megyei rendszerének feladatai A megye közkönyvtári rendszer esetében sem lehetséges a törvényben kötelező normákat előírni, viszont meg lehet fogalmazni azokat a feladatokat, amelyekhez a fenntartónak hozzá kell rendelnie a megfelelő személyi és dologi feltételeket. A megyei ellátási rendszer működtetése érdekében a következő feladatok hárulnak a megyei önkormányzatokra. 1. Állomány. A megyei rendszer állományának fejlesztése meghatározott (pl. helyismereti, helyspecifikus és kiinduló) kutatási és felsőoktatási (pl. alsóévesek ellátása) és speciális ellátást kívánó rétegek (pl. gyerekek, vakok, siketek, nemzetiségek stb.) igényeinek kielégítésére. A beszerzett információhordozók feldolgozása. 2. Információs szolgáltatások. Meghatározott területeken információs szolgáltatások működtetése, fogadása és a megye közkönyvtáraihoz való közvetítése. 3. Dokumentumellátás. A megye nyilvános könyvtáraiban meglévő információhordozók és információk eljuttatása azokhoz a könyvtárakhoz, amelyeknél a vonatkozó használó igény jelentkezett. 4. Tanácsadás. A megye közkönyvtárainak és fenntartóiknak tanácsadó-módszertani segítség nyújtása a könyvtári szolgálat minden területén. A könyvtári szolgálattal összefüggő vizsgálódások és kutatások szervezése és végzése. 5. Képzés, továbbképzés. Könyvtáros asszisztensi tanfolyamok működtetése, valamint továbbképzés a könyvtári munka egyes szakterületein. 85
