A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Papp István: A közművelődési könyvtárak az új könyvtári törvényben
Ezek a következők lehetnek: gyerekek (12 éves korig) vagy fiatal korosztályok (16 éves korig) egészségi állapotuk miatt hátrányos helyzetben lévők (bár a rokkantság manapság túlságosan széles kategóriává vált), nemzetiségek (beleértve a cigányságot is), társadalmi státusuk (szegénység, munkanélküliség stb.) szerint hátrányos helyzetben lévők; kérdés hogy ide kell-e sorolni a lakóhelyük (kicsi és szétszórt települések) lakóit is, ugyanis az ellátás megszervezése kapcsán lenne helyesebb erre a problémára tekintettel lenni. A kérdés csupán az, hogy elegendő-e a törvényben pusztán megemlíteni, hogy e társadalmi csoportok speciális ellátást és törődést igényelnek, vagy azt kellene-e kimondani, hogy ez a speciális ellátás jár is nekik. S ha igen, miből? Magyarul: a könyvtár olyan feladatának kell-e tekinteni, amelyet a helyi önkormányzat, mint fenntartó finanszíroz, vagy mód nyílik arra, hogy központi előirányzat fedezze a többletköltségeket? Az utóbbi megoldás esetén a gyerekek aligha kerülhetnek be ebbe a csoportba. Bár ki tudja? Bármelyik megoldást választja is a jogalkotó (a legcélszerűbb egy vegyes finanszírozás lenne: a helyi költségvetést is, a megyei és az országos szintet is terhelné ez a feladat), egy bizonyos: a pozitív diszkrimináció többletköltségekkel jár, ugyanis az általános ellátáson felül kell e rétegek speciális igényeit kielégíteni. A ráfordításokat a törvény aligha számszerűsítheti. Valószínűleg csak az elvi követelményt fogalmazhatja meg, a konkrét méretezést pedig ismét csak szakmai irányelvekre kell bíznia. A nyilvános közkönyvtár fogalma Kérdésnek tűnik, hogy meg kell-e határoznia a törvénynek a könyvtár fogalmát. Ugyanis kézenfekvő, a társadalom közgondolkodásában magától értetődő tartalommal bíró fogalmakat nem szükséges meghatározni, talán még jogszabályban sem. Ugyanakkor azt sem szabad elfelednünk, hogy a közgondolkodásban élő könyvtárképbe ugyan beilleszthetők a korszerű könyvtár jellegzetességei is, de nem magától értetődően tartoznak hozzá. Ezért talán célszerűnek mutatkozik egy nagyon tág kereteket szabó könyvtárfogalmat felvázolnunk, nagyjából a következő paraméterek mentén:- a különféle hordozókon megjelenő tudományos, szakismereti, szépirodalmi, művészi (kivéve az eredeti műalkotásokat) és adatszerű információk beszerzése, rendszerezése, tárolása, rendelkezésre bocsátása, szükség szerinti selejtezése,- hozzáférés biztosítása ezen információk más szervezetek által tárolt gyűjteményeihez,- segítség nyújtása a releváns információk azonosításához, lokalizálásához, beszerzéséhez és felhasználásához,- színtér és technikai segédeszközök biztosítása szükség és lehetőség szerint mindazon kulturális tevékenységhez, amely az információk felhasználásával, feldolgozásával kapcsolatos. Intézmény vagy szolgáltatás A könyvtár voltaképpen intézményi, ha úgy tetszik, materiális és szervezeti keretek és feltételek között nyújtott szolgáltatás. Minél szűkebbek ezek a keretek, az adott könyvtárnak annál inkább kell támaszkodnia a más szervezetek által tárolt és rendelkezésre bocsátott információgyűjteményekre. Tőlük az információkat anyagi hordozókon, vagy azok nélkül, elektronikus impulzusok formájában kaphatja meg. A törvény szempontjából a fő kérdés itt az, hogy mekkora információmennyiséget kell vagy célszerű helyben biztosítani, s mennyit inkább más forrásokból, alkalmanként beszerezni. Ez az arány természetesen történelmileg változik a különféle feltételek függvényében. Általában azt tapasztaltuk, hogy mind erősebb a külső források igénybevétele, bár nem csökken, sőt nő a helyben hozzáférhető információgyűjtemény is. 76
