A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996

Tanulmányok - Gyermeksorsok - 1996 - Somlai Péter: A család átalakulása és az életformák pluralizmusa

A CSALÁD ÁTALAKULÁSA ÉS AZ ÉLETFORMÁK PLURALIZMUSA A huszadik században alaposan megváltozott a családok szerkezete és életformája. E változások hátterében számos tényezőt találunk, gazdasági okokat éppúgy, mint politikai vagy kulturális tendenciákat. Gondoljunk csak példaként a nők helyzetének megváltozására, képzésük és munkavállalásuk elterjedésére vagy a munka és hivatás világának átalakulására. De sorolhatnánk számos változást a gyerekek, felnőttek és öregek magatartásától kezdve a családi háztartásokon át az erkölcs vagy ízlés szférájáig. E változásoknak sokféle eredménye lett, melyek közül itt azt emelem ki, hogy a modern családokat az életviszonyok és életformák pluralizációja, a normarendszerek sokfélesége jellemzi. Ezzel kapcsolatban először is az emberi együttélési formák, s berlne a családok létszámára, összetételére kívánok utalni. Családot házasságban vagy azon kívül együttélő felnőtt párok alakítanak. Nézzük először a házasodni kedv alakulását Magyarországon! 1. táblázat Házasságkötések számának és arányának alakulása Magyarországon (1930-1992) Év Házasságkötések száma Ezer lakosra jutó házasságkötések száma 1941 1960 1995 79 074 88 566 54 000 8,5 8,9 5,3 Még a század elején is az embereknek több, minf 91%-a legalább egyszer házasságot kötött élete folyamán. Az 1970-es évek óta ez az arány erősen csökken. Ma már a nőknek csak 70-80%-a köt házasságot. A házasságkötések számának csökkenése általános jelenség a fejlett országokban. Ez egész Európában megfigyelhető, főként pedig Skandináviában. Miért van ez? A „házasodás kedv” csökkenése több okra vezethető vissza:- csökken a fiatalabb és növekszik az idősebb nemzedékek részaránya az össznépességen belül, amit csak részben ellensúlyoznak a válásokat és özvegyüléseket követő az újraházasodások. (De az utóbbi évtizedekben az ilyen házasságok száma is csökken),- a házasulok átlagéletkora csökkenni kezdett a huszadik század második felében, de az utóbbi évtizedben megemelkedett; az újabb nemzedékek tagjai egyre későbbre halasztják a házasságkötést;- növekszik a házasságon kívüli együttélések, együttélők száma,- növekszik az egyedül élők száma. Házasságon kívüli együttélések Az ilyen együttéléseknek több formáját vagy modelljét ismerjük. Az északi modell jellemzői:- többnyire fiatal emberek élnek házasságon kívül,- az együttélés kezdetén rendszerint mindketten gyerektelenek,- gyakran „próbaházasságnak” tekintik együttélésüket. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom