A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Horváth Tamás: Elfeledett tervek a Budapest Gyűjteményben. A Svábhegyi Kábelvasút
volt, hanem a városmajori, alsó végállomás is messze esett a főváros központjától.. Később a fogaskerekűvel szemben olyan kifogások is megfogalmazódtak, hogy alkalmatlan a munkába igyekvő svábhegyiek városba szállítására, mert lassú és drága, a járatok ritkán követik egymást, ráadásul télen egyáltalán nem közlekednek. Ezek után nem csoda, hogy a múlt század végén, történetének egyik legválságosabb periódusát élte át a fogaskerekű. A kábelvasút ötletgazdái azonban mindez nem bátortalanította el, sőt tanultak az előbbi példából: a vasút végállomását olyannyira közel tervezték a város szívéhez, hogy ennél közelebb már nem is igen lehetett volna. A fogaskerekű viteldíjánál 50%-kal olcsóbb jegyárakkal kalkuláltak, s az elképzelések szerint a napközben öt, reggel és este pedig tizenöt percenként közlekedő járatoknak 19 perc alatt kellene a Duna parttól a Svábhegyig eljutniuk. A fogaskerekűvel szemben további előnye a kábelvasútnak, hogy egész télen folyamatosan közlekedne. Mindezek hallatán, ha valakiben felmerülne, hogy ez az egész elgondolás csupán két fiatalember fantáziálása volt, nos az valószínűleg a már említett kiadványokban szereplő kimutatások és kalkulációk láttán meggyőződhet ennek ellenkezőjéről. A „project” több oldalas költségvetési tervezetében minden apró részletre kiterjedően olvashatunk a jármű építési és fenntartási költségeitől kezdve, a várható forgalmon át, a kábelvasút jövedelmezőségéig, mindez statisztikai számításokkal, táblázatokkal és külföldi példákkal alátámasztva. A száz évvel ezelőtt írt szövegbe olyan szakkifejezéseket olvashatunk, mint „társasági tartalékalap”, „a bruttó bevétel az alaptőke 5%-os kamatjával”, „kocsi kilométerekre számított üzemköltség” stb., állítólag a két férfiú még egy kisebb közvélemény-kutatást - akkoriban úgy mondták: próbafinanczirozást - is végzett a tágabb ismeretségi körben, amelynek eredménye remek üzleti kilátásokat ígért.5 Az előbbiek is igazolják, hogy a kábelvasút ötlete elsősorban egy üzleti nyereségre törekvő magánkezdeményezés volt (vélhetően egy kis ingatlanspekulációval párosulva), bizonyos pontokon 152
