A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996

Tanulmányok - Karner Katalin: Vendégváró Budapest. A fővárosi vendéglátás és idegenforgalom a városfejlődés tükrében 1873-1930

Idegenforgalmi események és szervezetek

Budapest első, idegenforgalmi szempontból is jelentős nagy eseménye az 1885. évi Országos Kiállítás volt. Ebből az alkalomból több, mint százezer kül- és belföldi látogató érkezett a fővárosba.

Ugyanakkor a balkáni vasútvonal közelgő, 1888. évi megnyitása is sürgetővé tette, hogy a Budapesten keresztülutazó idegenek „megállítására” megfelelő propagandát fejtsenek ki, az idegenforgalom fellendítése érdekében. A fővárosi törvényhatóság kezdeményezésére 1887-ben Idegenforgalmi Bizottság alakult, amely 1891 -ig tevékenykedett.

Egy év múlva, a kiegyezés és I. Ferenc József koronázásának 25. évfordulója volt az a rangos esemény, atmely ismét sok látogatót vonzott a Monarchia országaiból. E jeles évforduló alkalmából császári és királyi rendelettel székesfővárossá nyilvánították Budapestet, s így azonos rangra emelkedett Béccsel.

Képzeletbeli városnéző sétánkat a Városliget felé, a millenniumi ünnepségek kezdetére elkészült földalatti vasúttal folytathatjuk. A kontinens első ilyen jellegű közlekedési eszközét néhány illusztratív dokumentum örökítette meg.

1896-ban az évszázad eseményeként ünnepelte az ország, de különösen a főváros a millenniumot.

„ ... Elérkezett a »nagy esztendő«: az alkotmányos Magyarország fennállásának első ezredik esztendeje, melyet országos ünneplések idejéül tűzött ki a fényes múltra kegyeletesen visszatekintő nemzeti közérzület... Ünneplésünk külső nyilvánulásai közt kétségkívül elsőrendű fontosságú lesz az országos kiállítás ... Ebben ... mintegy megtestesítve fogja látni a világ Magyarországnak és a magyar nemzetnek múltját és jelenét, viszontagságait, küzdelmeit, dicsőségét valamint általában azt a

144