A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Békés Ilona: A könyvtároskép vizsgálata néhány 20. századi magyar szépirodalmi műben
• az irodalmi ízlés fejlesztője; • a nyitottabb szellemű, agilis könyvtáros; • a magánélet, a család hiányát a könyvtáros hivatással pótló ember; • s az, aki magánéletét és hivatását egyaránt fontosnak tartja, és e kettőt egyensúlyban is tudja tartani. Nem találtam továbbá olyan könyvtáros megjelenítést, amit kimutatott a francia vizsgálat és a Könyvtáros egyik régi írása is. Beck Oszkár szerint a két háború közötti vígjáték irodalmunknak elmaradhatatlan figurája volt a szórakozott, életidegen és félénk könyvtáros.30 Mi az oka annak, hogy a francia vizsgálat könyvtárostípusai, s a könyvtár megjelenítése elevenebb, színesebb, élettelibb képet mutat? Feltevésem szerint erre több tényező is magyarázatul szolgálhat. A magyarországi olvasási szokások vizsgálatának 1964-es adatait összevethetjük nemzetközi adatokkal, mivel a hatvanas években néhány fejlett könyvkultúrával rendelkező országban is végeztek nagyobb szabású, országos reprezentatív vizsgálatot. A magyar adat szerint a felnőtt lakosság 60 %-a bizonyult könyvolvasónak, az NSZK-beli vizsgálat 69 %-ot mutatott ki, a francia 42 %-ot. A könyvolvasás terén tehát a fejlett könyvkiadással és könyvkultúrával rendelkező országokkal lényegében azonos szintet értünk el. 31 A különbség talán a könyvtárhasználati szokásokban rejlik. A fejlettebb könyvkultúrával rendelkező országokban a közművelődési könyvtárak kialakítása már a 19. században kezdődött, ellentétben a hazai néhány évtizedes, azonos profilú könyvtártípussal. Ebből következően a könyvtár intézménye hosszabb távon keresztül fejthette ki hatását. Az olvasóval való kontaktusteremtés lehetősége és igénye sokkal korábbi, a maga természetes fejlődési szakaszain keresztül változhatott, módosulhatott az igényeknek megfelelően. A fent említett okokból következően, úgy vélem, hogy a könyvtár és a könyvtáros eszközként is szerepel irodalmi műveikben, szimbólumává válhat a könyvtártól független, általános emberi tulajdonságok, problémák megjelenítésének, s a könyvtár megragadható emberi kapcsolatok kialakulásának helyszíneként is. A könyvtáros pálya presztízse rendkívül alacsony. A kívülről érkező hatások beépülnek saját tudatunkba is, és ha hagyjuk, hogy csak ez a hatás érvényesüljön, akkor közérzetünk egyre rosszabb lesz. Az irodalom által tükrözött könyvtárosképpel, saját magunk megítélésével, megismerésével foglalkozás is jobb közérzet, helyesebb önértékelés eléréséhez vezet. Növelhetné önérzetünket, öntudatunkat, ennek eredményeként pozitívabb kép kisugárzását tenné lehetővé a társadalom negatív sugallatával szemben. E belülről induló folyamat mindenképpen hatást gyakorolna társadalmunk véleményére, segíthetné a könyvtáros pálya alacsony presztízséből való elmozdulást. Békési Ilona 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. II. Jegyzetek Heidegger. Martin: A műalkotás eredete. Bp . Európa. 1988. 145 p. Chaintreau. Anne-Marie - Lemaître, Renée: Drôles de Bibliothèques... Le thème de la bibliothèque dans la littérature et le cinéma. Paris. Cercle de la Librairie, 1990. 285 p. Lemaître, Renée - Chaintreau. Anne-Marie: In search of those typical librarians. In: Library. Association. Record.. 1992: no. 12. p. 798-799. Toldy Ferenc: Könyvtárakról. In: Athenaeum. U.f. I. 1843. p. 201-210. Tóth Gyula: Könyvtár és társadalom. Bp., Tankvk, 1989. p. 109-111. (A jelzett szövegből részleteket idézek.) Jelentős tanulmányok jelentek meg az alábbi kötetben: Hivatása: könyvtáros. Egy pálya örömei és gondjai - Pest megyei tapasztalatok tükrében. Szerk. Pál Ernő. Bp. - Szentendre, OSZK KMK - Pest Megyei Művelődési Központ és könyvtár, 1978. 241 p. Gereben Ferenc: A felnőtt népesség könyvtárképe. In: Könyvtárhasználat, könyvtárkép. Szerk Kamarás István. Bp.. NPL 1982. p. 93-118, Gereben Ferenc: A magyar társadalom könyvtáros-képe. In: Könyvtári Figyelő 1990: 1-2. sz. p. 69-79. Vidra Szabó Ferenc: A könyvtáros pálya egy szociológiai vizsgálat tükrében. Bp.. OSZK KMK. 1988. 136 p. György Aladár: Magyarország köz- és magánkönyvtárai. Bp., M. Kir. Statisztikai Hivatal. 1886. 569. p. 9. jegyzet p. 12 138
