A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Békés Ilona: A könyvtároskép vizsgálata néhány 20. századi magyar szépirodalmi műben
A KÖNYVTÁROSKÉP VIZSGÁLATA NÉHÁNY 20. SZÁZADI MAGYAR SZÉPIRODALMI MŰBEN Többféle könyvtárkép, könyvtároskép él társadalmunkban, attól függően, hogy mennyire bontjuk csoportokra azt. Az olvasó, könyvtárhasználó embereké; a könyvtárat nem használó vagy nem ismerőké; a könyvtárhasználókon belül például a több tudásra vágyó értelmiségé, vagy az íróké; végül a könyvtárosoknak maguknak is van a könyvtárról és benne saját magukról alkotott, élő kép. Csak az utóbbi két évtizedben fordult a figyelem a könyvtáros személye felé, azóta szociológiai vizsgálatok foglalkoznak a könyvtár,- és könyvtároskép vizsgálatával. Abból a célból, hogy a korábbi időszakok megítéléséről képet kapjunk, az írókhoz fordulok, s az általuk szépirodalmi műveikben megjelenített könyvtárosok alakját próbálom kibontani. Az írók, költők általában kitűnő megfigyelők s a valóságot ragadják meg alkotásaikban. Ehhez hozzáadva személyiségüket, saját látásmódjukat, különféle módon, de tükröt tartanak elénk. Martin Heidegger szerint a műalkotások nem formák, nem pusztán tárgyak, hanem olyan magukban is megálló létezők, amelyekben jelen van a világ és általa az fel is tárul.1 Célom, hogy a szépirodalmi művekből nyert könyvtárosképet hasonlítsam össze a későbbi szociológiai elemzések eredményével. Mennyiben mutat hasonlóságot, illetve eltérést? Ez két külön, közve lenül nehezen össze-hasonlítható műfaj. Vizsgálati célom, módszereim sajátosak, különböznek a szociológiai elemzésektől, mégis megkísérlem összevetni őket. A szociológiai vizsgálatok által feltárt egyik jelenség, hogy a könyvtáros személye a könyvtárhoz viszonyítva alárendelt szerepet játszik. Milyen lehetett a könyvtáros megítélése a két világháború között Magyarországon a szépirodalmi művek tükrében? Az alkalmazott módszer ismertetése Olyan magyar szépirodalmi mű, ahol a könyvtáros személye szerepet játszik, fő vagy mellékszereplő - az irodalomgyűjtés, körbekérdezés ellenére is -, csak kis számban áll rendelkezésemre. A müvekből hatot vizsgáltam meg, mivel ezekben eléggé erőteljesek a személyiségjegyek, típusok, motivációk. A müvek az áttekintést az 1920-1930-as évektől a hatvanas évekig biztosítják. Vizsgálatom nem alapozhat olyan teljességre törekvő irodalmi gyűjtésre, amit pl. két francia könyvtáros /Lemaître, R. - Chaintreau, А.М./ elvégzett. Ők tíz évi kutatómunka során 177 regényt és 63 filmet találtak, amelyben az alkotók a könyvtár témáját dolgozták fel. Vizsgálatuk eredményét könyvben összegezték.2 A fent említett okok miatt, nem vázolhatok fel olyan szabályos könyvtáros-portrékat, mint amilyenekből a két francia szerző árnyalt “karakter-galériája” összeállt. Ők a következő könyvtáros típusokat írják le: ’ Női könyvtárosok (1918-ban jelennek meg először.) A fiatalok köre: • Csinos, csekély mértékű érdeklődéssel a könyvtáros hivatás iránt, vagy unatkozik is száraznak tetsző munkájában. Álmodozik az attraktív férfiról, s boldogan engedi magát elcsábítani. • A vidéki tanító szerepét öröklő női könyvtáros, aki elhozza a civilizációt. (USA) • Fiatal könyvtárosnő és olvasó között szövődő szerelmi történetek szereplője, ahol a könyvtár életteli helyként mutatkozik be. Néha a hölgyek férjhez is mennek, otthagyva hivatásukat. 126
