A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993

Faragó Éva: Útikönyvek a XIX. századi Budapestről

felsorolta a színházakat, kávéházakat, fürdőket, kórházakat, üzleteket stb. A néhány napra a fővárosba érkező turistáknak külön városnéző programot készített. Budapest történetének rövid összefoglalása után az útikalauz városismertető része számot ad az 1800-as évek elejétől a századfordulóig bekövetkezett hatalmas változásokról, a megtízszereződött népességszámról, az ipar, a kereskedelem, a közlekedés fejlődéséről, a polgárosodó főváros intézményrendszerérői, kulturális és társadalmi életének változásáról, a fővárosi építkezési láz eredményeiről. A Pest-Budát összekötő egykori hajóhíd adatai helyett a fél évszázad alatt felépített hat Duna-híd (Lánchíd, Margit-híd, Vámház téri, ma Szabadság-híd, a déli és északi összekötő vasúti híd, az épülő Erzsébet-híd) adatait ismertette. A postakocsi helyett vonattal érkezhő idegeneket a Nyugati pályaudvarról, a Kerepesi úton (ma Rákóczi út) felépített Keleti pályaudvarról és a déli vasút indóházától kalauzolta a város forgatagába. Felsorolta a helyi közlekedési eszközök gazdag választékát, a bérkocsikat, a lóvasút, az omnibusz, a villamos vonalát és viteldíját, ismertette az 1896-ra elkészült földalatti vasutat. A Dunaparton új szállodasor várta a vendégeket, elegáns éttermekkel és kávéházakkal. Palóczy útikönyvében városrészről városrészre haladva vezette az idegent a régi és újonnan kialakított utcákra, terekre, a Belváros régi- a XVIII. századi Pest hangulatát idéző - tereire.(60) Bemutatta Budapest legszebb sugárútját, az Andrássy utat és az utat lezáró teret, a tervezett Millenniumi emlékművet, a Műcsarnok épületét, a mai Szépm űvészeti Múzeum helyén álló, a Feszty-körkép bemutatására emelt körcsarnokot, a Nagykörút mentén épülő négy-, ötemeletes bérházakat, díszes új középületeket. A látnivalók közül kiemelte a pesti városképet meghatározó középületeket, a Duna-parton épülő, később Budapest jelképévé vált Országházat, a Lipótvárosban épülő Szent István Bazilikát, az Akadéma, a Fővámház, az Opera, a Vígszínház, a Népszínház, a pályaudvarok épületét, a New York-palotát.

A századforduló átalakította a budai Várnegyed évszázados tornyait is; új kupolát kapott a Hauszmann Alajos által átalakított Budavári Palota, a Schulck Frigyes tervezte Nagyboldogasszony templom (Mátyás templom), felépült Várkert bazár és a Halászbástya.

Palóczy a fővárosi nevezetességek ismertetését követően gazdag kirándulási programot kínált Budapest környékének megismeréséhez. Függelékben részletes útmutatót közölt az ezredéves kiállítás megtekintéséhez.

A századfordulón megjelent útikönyvekből, ha vázlatosan is. de nyomon követhető a fővárossá alakult és a XX. század elejére világvárosi rangra emelkedett Budapest városképe, társadalmi, gazdasági, kulturális életének számos mozaikja, mert amilyen lázas gyorsasággal épült fel az 1840-es évekre a reformkori Pest-Buda, olyan hirtelen tűntek el fél évszázaddal később a klasszicista Pest épületei, és a „táblabíró ízlésben” épült város, a „kétemeletes Pest” helyén a századfordulóra felépült az „ötemeletes Budapest”. A változás épp oly szembetűnő volt a városkép egészén, a Duna-parton, mint a legkisebb utcában vagy a fővárosi polgár életében.

Faragó Éva

Jegyzetek

1. Gyömrei Sándor: Az utazási kedv történet. Bp.. Gergely. |é.n.| 192 p.

2. Gyömrei i.m. p. 109-121.

3. Uo. p. 76-81.

4. Tardy Lajos: Orosz és ukrán utazók a régi Magyarországon. Bp.. Gondolat, 1988. 262 p.

5. Kelényi B. Ottó: Buda és Pest városképe az idegen utazások irodalmában, in. Tanulmányok Budapest múltjából. 6. köt. Bp., 1938. p. 137-169.

6. Paget,Jolin: Hungary and Transylvania, with remarks on their condition, social, political and economical. London, Murray, 1839. Vol. 1. p.229-254.

7. Quin, Michael: A steam voyage down the Danube. With sketches of Hungary... London, Beuthey, 1835. Vol. 1. p. 2-6., 132-141. Kelényi i.m. p. 144-145., 159-160.

8. Uo. p. 145., 160-162.

9. Pardoe [Júlia]: The city of the Magyar, or Hungary and her intitulions in 1839-40. London, Virtue. 1840. Vol. 2. p. 27-33.

10. Andersen, Hans Christian: Eines Dichters Bazar. Braunschweig. Vieweg u. Sohn. 1843. Teil 3. p. 170-174.

11. Baedecker, Karl (1801-1859) 1827-ben Karlsruhéban útikönyvek kaidására alaplította a Baedecker Kiadót. 1832 után megszerezte az európai, eló-ázsiai, észak-amerikai országok utazási kézikönyveinek kiadási jogát.

12. Neu aus seinem Stein-Hauffen Wiederum aufwachsendes Ofen, oder kurtze Beschreibung...zu jetzigen Zeiten bestehe. Ofen, Nottenstein, 1733. 87 p.

13. [Tobold, Johann] Die Stadt Pesth und ihre Gegend, in Briefen von einem Fremden. Hrsg, von Leyrer, Pest, Trattner, 1803, 171 p. 9 t.

14. Ráth Pál: Wegweiser durch Pest.Oder Nachweisung aller Gassen, Märkte, Plätze, Kirchen, öffentlicher Gabäude, und anderer Denkwürdigkeiten in Pest, wie solche nach dem besonders dazu eingerichtsten Grundrisse dieser Stadt bequem anzufinden sind. Pest, Patzkó, 1804. 3Q p.

15. Lustbarkeiten, Spatziergänge und öffentliches Vergnügen in Ofen und Pest. Pest, Leyrer, 1813. Heft 1.

84