A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993
Barczi Zsuzsa: Könyvtárhasználati szokások vizsgálata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
A megkérdezettek mintájának kiválasztása az egyszerű véletlen mintavételen alapult. (A hálózatban nincs egy rétegzett mintavételhez szükséges egységes nyilvántartás, ily módon viszont értékes információkat kaphattunk azokról is, akik a meglévőkben nem szerepelnek.) Előzetes számításainkat, az adatfelvétel körülményeit és a könyvtárak felkeresésének rétegenkénti jellemzőit egybevetve minden hatodik látogatót kértünk meg a kérdőív kitöltésére. Kérésünknek 2175-en tettek eleget; 2138 kérdőívet értékeltünk (a kimaradtak általános iskolás tanulók, tapasztalathiányról szóló új beiratkozók voltak). Az elutasítók és a vissza nem adott kérdőívek száma 162, tehát a válaszolási arány 93,1 százalékos. A felmérés hetében a könyvtárak 15 005 látogatót fogadtak, ehhez viszonyítva a válaszolók számát, a részvételi arány 87,0 százalékos, mert engedményt adva magunknak és nem próbára téve a látogatók türelmét, kihagytuk a mintából azt a „minden hatodiknak” számító 163 főt, akik a zárás előtti utolsó percekben jöttek a könyvtárba. A válaszolási arány e torzító tényezővel szigorítva is rendkívül magas, nem csak a hasonló kutatásokhoz, de a szakirodalom szerint elérhető „visszaérkezés” maximumához képest is.(l) Az adatbázis megbízhatóságához a kérdésenként értékelhető válaszok nagyságrendje is hozzátartozik. A válaszhiány a huszonkét kérdésből ötnél haladja meg a tíz százalékot, s mint látni fogjuk, ezek mögött értelmezhető információérték rejlik. A minta hitelességéhez támpontot nyújt még a látogatókból a kölcsönzők, ill. a kölcsönzött dokumentum- típusok aránya a felmérési eredmények és az egyhetes forgalmi adatok összehasonlításával. A vizsgálat ideje alatt a tizennyolc könyvtár látogatóinak 74,9%-a, a mintába tartozóknak 74,5%-a kölcsönzött. Az összes kölcsönzött dokumentum (egy könyvtárból nincs adat) 77,7%-a volt könyv, 18,0%-a videókazetta; az adatbázisban ez az arány 79,7%; ill. 15,2% (a hálózat 1993. évi statisztikájában pedig 76,2%; ill. 19,8%). A MINTA ÖSSZETÉTELE A minta - az arányokat érzékeltetve - egyötöd-egyötöd része középiskolásokból, ill. nyugdíjasokból, majd fele aktív keresőkből áll; a fizikai, értelmiségi, egyéb szellemi foglalkozásúak közel azonos arányt jelentenek. (A minta részletes megoszlását az 1. sz. tábla tartalmazza.) Iskolai végzettség szerint a középfoknál megjelölt választóvonal fölött az aktívak és a nyugdíjasok összetétele szinte teljesen megegyezik (eltolódást csak a legfeljebb nyolc osztályt végzettek, ill. a szakmunkásvizsgával rendelkezők csoportja között találunk). Többségük, mintegy háromnegyedük közép- vagy felsőfokú végzettségű, előbbiektől kevesebb (kb. egyharmadnyi) a diplomások aránya. A könyvtárhasználók tábora meglehetősen fiatal; a minta majd fele harminc éven aluli, a középkorúak (30-59 éves) kétszer annyian vannak, mint a hatvan év fölöttiek. A nők (egyéb, országos vizsgálatokkal is összhangban) nagyobb számban képviseltetik magukat, mint a férfiak, részvételi arányuk egyben megegyezik lakónépességen belüli arányukkal.(2) A potenciális használókhoz viszonyítva, míg az aktív keresők 46,1%-a fizikai munkás, a látogatók között a szellemi foglalkozásúak javára csak 35,7%-ban fordulnak elő. Az aktívak iskolai végzettségét tekintve a legfeljebb nyolc osztályt végzettek keresik fel legkevésbé a könyvtárat; a használók legnagyobb százaléka a középfokú végzettségű- ekből kerül ki; mind a középiskolát végzettek, mind a diplomások tíz százalékkal haladják meg a népességen belüli hányadukat. Az életkor alapján a 30-39 éves korosztálynál húzódik az a határ, amelytől minél fiatalabb valaki, annál inkább felül-, minél idősebb korcsoportba tartozik, annál inkább alulreprezentált a lakosságban való arányához képest. A könyvtárhasználók összetételében bekövetkezett esetleges változásokat elég nehéz nyomon követnünk. 1986-ban készült utoljára éves kimutatás a beiratkozott könyvtártagok foglalkozás szerinti megoszlásáról. Mi a látogatókat vizsgáltuk, s kérdés, hogy egy abszolút számban kisebb, de gyakrabban megjelenő réteget kompenzál-e egy számosabb, de ritkábban látogató réteg. Ezzel együtt úgy döntöttünk, megkockáztathatjuk egybevetni e két, nem feltétlenül egynemű adatsort. Jelentős elmozdulásra utaló jegyeket nem fedeztünk fel; csökkent az aktív keresők, és kissé a nyugdíjasok aránya, ugyancsak enyhén, de emelkedő tendenciát mutat a tanulóké. Körük kibővül a középfokú végzettséggel rendelkező, a középiskolás életkoron felüli, magukat tanulóknak nevezőkkel, akik középfokú iskolájuk befejezése után fiatal pályakezdő státuszukban valamely képző vagy átképző intézménybe, tanfolyamra járhatnak. Megjelentek a munkanélküliek, feltehetően nagyobb számban, mint amennyien erről vallanak, közéjük tartozhat a kérdőívet egyébként pontosan kitöltő, de a foglálkozási rovatot üresen hagyók egy része (?) is. 28
