A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1988-1989-1990
Fodor Béla: Kelényi Béla Ottó (1897-1944)
Marót Miklós gyermekkora óta ismerte Kelényit, vagy ahogy 6 nevezte „Ottó bácsit”. Nyaranta a Marót család Balatonkenesén nyaralt a főváros üdülőjében, ahová Kelényi is gyakran ellátogatott. Visszaemlékezése szerint Kelényi az átlagosnál kissé magasabb termetű, enyhén hajlott hátú, igazi „literary gentlemen” volt. Mindig elegánsan öltözködött, nyáron a nagy melegben is csokomyakkendőt kötött, kezén jellegzetes nagy családi pecsétgyűrűt viselt. Nőtlen volt, édesanyjával élt együtt Budán, a Székely utcában. Beszédmodora rendkívül körülményes volt, kedvelte a bonyolult szófordulatokat, és társaságban csak intellektuális témákról volt hajlandó beszélni. Marót szerint ezek a tulajdonságai is hozzájárultak ahhoz, hogy nem volt kiterjedt baráti köre, nem élt élénk társasági életet, sőt kifejezetten visszahúzódó volt. Másik forrásunk, Kelényi 1943-ban keltezett Minősítési lapja, csak megerősíti ezt a józan, szinte már puritán személyiségképet és életvitelt. A három részből és 51 pontból álló iraton értékelték a hivatali munkát, az előadói képességeket és a hivatalvezetésre való alkalmasságot. A részletes, néhol már-már aprólékos minősítés eredménye Kelényinél mind a három rész esetén jó illetve kiváló volt. Néhány jellegzetesnek tartott minősítést kiemelve: Kelényi a munkavégzésben pontos, buzgó, átlagon felüli, gyors felfogású, megbízható. Modora jó, udvarias, erkölcsi szempontból megbízható, anyagi helyzete kifogástalan, józan, kiegyensúlyozott. Kiváló felkészültségű előadó, jól szövegez, jó ítélőképességű. Vezetői munkájában kellően erélyes, jó szervező, megfontolt, határozott és kezdeményező. Minősítési lapjának megjegyzés rovatába főnöke Enyvváry Jenő igazgató még bejegyezte: művelt, szorgalmas, különleges feladatokra is alkalmas. íme, előttünk áll, a szinte tökéletes könyvtári hivatalnok! És ezt az eminens, a politikától magát távol tartó, tudós könyvtárost fogták le és hurcolták el a nyilasok 1944. októberének végén, nemzetellenes összeesküvés vádjával. EPILÓGUS Hogy hogyan kapcsolódott be Kelényi az antifasziszta ellenállási mozgalomba, és milyen szerepet játszott benne, nem tudjuk biztosan. Erre vonatkozóan az irodalmi források ellentmondóak illetve nem kielégítőek. Gazsi József tanulmányában(20) említi, hogy egy 1943 elején alakult radikális, baloldali csoport - a későbbi ún. Várnai Zseni csoport - első szervezői között ott volt Kelényi is. Ezt, nagy vonalakban ismerve Kelényi pályafutását, egyéniségét, és azt, hogy a keresztény - nemzeti kurzus őszinte híve volt, nem tartjuk valószínűnek. (Gazsi tanulmánya sem bizonyítja ezt adatszerűéin.) Az illegális mozgalomban való részvételét a Magyar Életrajzi Lexikon is az 1944-es évtől említi. Ha részt vett egyáltalán ilyen jellegű politikai szervezkedésben, azt mi is csak a nyilas hatalomátvétel utáni időszakra tudjuk elképzelni. (Megegyezően Marót Miklós véleményével.) Mert az tény, hogy munkahelyén nem írta alá a nyilas hűségnyilatkozatot.(21) Hogy milyen következményei voltak a Fővárosi Könyvtárban a nyilas uralomnak, arról Katsányi Sándor ezen évkönyvben megjelent tanulmányából nyerhetünk képet; Katsányi írása említést tesz Kelényi alakjáról is. Valószínűnek látszik, hogy Kelényit Dávid Antalnak a könyvtár aligazgatójának a fia, Dávid Tamás hozta kapcsolatba az illegális mozgalommal. Dávid Tamást, aki fegyverrel is harcolt a nyilas uralom ellen, baráti szálak fűzték Kelényihez, akinek a lakása alkalmas volt illegális összejövetelek tartására. Elképzelésünk szerint így és ilyen okok miatt került Kelényi a nyilas körözési listára, majd tartóztatták le 1944. október végén, mikor óvatlanul kimerészkedett az utcára. Azt még Várnai Zseni könyvében olvashatjuk, hogy a börtönné alakított Rökk Szilárd utcai rabbiképzőbe vitték,(22) de további sorsát homály fedi. Halálának körülményeit, helyét, idejét sem tudjuk biztosan: Várnai Zseni szerint, aki maga is csak szájhagyomány alapján értesült így, Németországba hurcolták és egy Bisingen nevű községben halt meg.(23) A Magyar Életrajzi Lexikon úgy tudja, hogy Ausztriában halt meg egy koncentrációs táborban. A Budapest Lexikon 1993-as második kiadása szintén Bisingent jelöli meg, nem ír viszont Kelényi ellenálló szerepéről. Marót Miklós visszaemlékezésében pedig úgy tudja, hogy Kelényit a nyilasok a Budai Várban végezték ki. Kelényi B. Ottó életének ez a szakasza és halálának körülménye tehát csupa kérdőjel, melyet a további kutatások talán tisztázhatnak. A szomorú tényen azonban ez sem változtat: 6 is áldozatul esett, annyi más kiváló sorstársával egyetemben, a háború esztelen öldöklésének. Fodor Béla 62
