A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1988-1989-1990
Faragó Éva: Budapesti cím- és lakjegyzékek
BUDAPESTI CÍM- ÉS LAKJEGYZÉKEK Az adattárak sorában sajátos helyet foglalnak el a címtárak, névtárak, cím- és lakjegyzékek. A különböző céllal készült, különféle szempontok szerint összeállított név- és címadatokat közlő kaidványoknak nemcsak szerkezete, de elnevezése is igen változatos. A XVIII. század elejétől kezdve rendszeresen kiadott tiszti címtárakul) az ország tisztségviselőinek, egyházi és világi méltóságainak, az államigazgatási hivatalok (a Helytartótanács, a Királyi Kamara, a Budán, majd Pesten székelő Királyi Kúria), intézmények tisztségviselőinek név-, cím- és lakjegyzékét rögzítették. Kiadásuk egyidős a többnyire sematizmusnak nevezett egyházi és katonai címtárakkal, névjegyzékekkel. A polgárosodás, a városiasodás folyamatának termékei a városi címtárak. Különböző formái alakultak ki. A városi cím- és lakjegyzékek a város lakosságának név-, cím- és lakásjegyzékét a teljességre törekedve regisztrálták. Fontos adatokat tartalmaznak a város lakosságának rétegződés szerinti területi megoszlására, a város ingatlanállományára, intézményrendszerére, közigazgatására stb. vonatkozóan. Elnevezésükben leggyakrabban Adressbuch, Adress-Kalender, útmutató, címtár, címjegyzék szerepel. Az általános címtárak, címjegyzékek mellett a XIX. század második felétől kezdve egyre nagyobb gyakorisággal jelentek meg a különféle szakcímtárak, szaknévsorok, egy-egy szakma (ügyvédek, orvosok, tanárok, mesterségek stb.) címtárai, országgyűlési névjegyzékek, a város tisztségviselőinek név- és címjegyzékét tartalmazó közigazgatási címtárak. A gazdasági élet élénkülésével, differenciálódásával jelentek meg a gazdasági, ipari címtárak, a gyakrabban kompasznak nevezett közgazdasági, pénzügyi címtárak, vállalati címjegyzékek stb. A címtárak közös jellemzője a gyors adatszerű tájékoztatás, a meghatározott időben történő időszaki megjelenés, egy meghatározott időszak név- és címadatainak rögzítése, a változások regisztrálása, közhasznú ismeretek közlése. A gazdag múltra visszatekintő nemzetközi és hazai címtárkiadás számbavétele, bibliográfiai feltárása, a címtárak forráskritikai feldolgozása - néhány szerényebb kísérlettől(2) eltekintve - igen szegényes, mostoha területe a tudománytörténetnek. Pedig a régi címtárak adatait számtalan tudományterület elsőrendű forrásként hasznosíthatja.(3) Kellő forráskritikai értékeléssel a társadalomtörténeti kutatás éppen úgy, mint a várostörténet, a gazdaságtörténet, a nyelvtudomány, a családtörténet stb. Különösen fontosnak tekinthető a fővárosi címtárak számbavétele, mert Budapest társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti, építészettörténeti stb. kutatásának, topográfiák összeállításának - a telekkönyvek, térképek kataszteri és egyéb levéltári iratok mellett - rendkívül jelentős forrásai a budapesti cím- és lakásjegyzékek. Hiszen a XIX. század elejétől kezdve rendszeresen és folyamatosan közreadott fővárosi címtárakban a lakosság általános név- és címjegyzékét kiegészítették utcajegyzékkel, házjegyzékkel, az ingatlantulajdonosok névjegyzékével, tiszti címtárral, a lakosság foglalkozási ágak szerint (kereskedők, iparosok, művészek, orvosok stb.) csoportosított külön adattárával, gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, közigazgatási stb. intézmények társadalmi, politikai egyesületek névtárával. A pesti és budai városi név- és lakjegyzékek önálló kötetben a XIX. század elejétől kezdve jelentek meg, de néhány XVIII. századi városleírás, városismertetés már közöl budai ház-, ill. háztulajdonos-jegyzéket. A Neue aus seinem .SVe/Vf-Haufíen Wiederum aufwachsendes Ofen...(4) című, 1733-ban megjelent munka a budai utcák, nevezetességek mellett budai házakra vonatkozó adatokat is tartalmaz. Miller Ferdinánd 1760-ban kiadott Epitome...(5) című várostörténeti munkájában Buda 1760. évi állapotának leírását a budai házak ill. háztulajdonosok jegyzékével, valamint a város 1751. évi tisztségviselőinek névtárával egészítette ki. Pest város első címtára önálló kötetben, Adressbuch der Stadt Pesth(6) címmel 1803-ban jelent meg. Ráth Pál győri születésű szemorvos állította össze. A 198 lapos kiadvány a XIX. század eleji Pest mindenre kiterjedő adatait tartalmazza. A város történetének rövid áttekintését a város területi beosztására, népességére vonatkozó adatok követik. Ismerteti az utcáik, terek neveit, a házak számát, a középületeket, a nyilvános és magánintézeteket. Külön fejezetben közli a kereskedők, iparosok, művészek stb. névsorát. Pest vármegye törvényszékének tagjait, a pesti királyi egyetem tanárainak, a városi tanács tagjainak névsorát, lakáscímét. Megtudhatjuk, hogy hol volt a postahivatal, mikor és honnan indult a postakocsi Bécsbe. Ráth Pál 1805-ben némi változtatással, Adress-Kalender...(7) címmel újra kiadta munkáját. Második címtárában már nemcsak német, hanem magyar nyelven is megmagyarázza, hogy kit hol kell keresni. A mesterségnevek magyar fordítása nemcsak azért érdekes, mert ma már nehéz megállapítani, hogy mi volt a jelentésük, hanem azért is, mert közülük jó néhány mersterség még a XIX. században megszűnt. Ráth Pál címtárában „A királyi fő ítélő udvar, a Septemvirális Tábla, Királyi Tábla, Királyi igazgató Fiskálisok, Szécsényi Magyar Országos Könyvház, a Város Ispotálya, Prókátorok, Orvosok, Palikárosok, Fabrikánsok, kéz-mívesek, mester emberek és más keresetűek" címjegyzéke után feltárul a XIX. századi mesterségek 38
