A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1988-1989-1990
Rozsondai Marianne: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár történeti kötéseiről
egyike sincs szignálva, de a német szakirodalom alapján egy bizonyos IH monogramos dél-német könyvkötő műhelyéből származónak tartom. A német görgetók és lemezek gyakran szignáltak. A Bq 0941/69 (VD 16: S 6690) egykorú, vaknyomásos kötését (53) háromféle görgető díszíti, s kettő szignált M I betűkkel. A második keretben bibliai képek sorakoznak: keresztrefeszítés - Jézus megkeresztelése - Izsák feláldozása - a feltámadás jelenete, mindegyik a megfelelő latin idézettel (5. ábra). A harmadik keretben medalionos, lombdíszes görgető húzódik, de az egyik medalionban mesterjegy látható. Ha ez beszélő címer, akkor a vadászkürt az M I-vel, az I, ill. J betű alapján egy Jäger nevű könyvkötőre utalhat. A nagyon szép metszésű második görgetőt, mivel lemezként a XVI. századi dél-német kötéseken is igen gyakori, tárgyaltuk a kötésdíszítések szimmetriaviszonyairól szóló tanulmányunkban.(16) A 09/467, a q 09/306 és a Bq 943/387 három wittenbergi kötés (54-56) a XVI. század második feléből (VD 16: P 399 és P 602, F 905, В 6593, ebből két példánya van a FSZEK-nek, ez a másodpéldány). A három kötés Justitia és Lucretia lemeze azonos (6. ábra), de míg az első két kötésen ezek H К betűkkel szignáltak, addig a harmadik kötésen a lemez jelöletlen. Lehet, hogy e lemezek esetében is öntvényekkel állunk szemben? A q 09/306 kötésén az alakos ábrázolású görgetőn is látható a H К monogram, a Bq 943/387 kötésén viszont a görgetők is jelöletlenek. Ennek második keretében a görgető nagyon emlékeztet az előző bekezdésben ismertetett kötés (53) görgetőjére. A négyből három képecske témája azonos: keresztrefeszítés - keresztelés - feltámadás, de a negyedik az angyali üdvözletét ábrázolja (5. ábra). Érdemes azt is megemlíteni, hogy a 09/467 kötése oktáv méretű, s a lemezen kívül csak egy keskeny görgető keretezi, a q 09/306 viszont fóliáns, s az elő- és háttáblán négy keret veszi körül a középlemezt, jól érzékeltetve azt, hogy a nagyobb méretű könyvkötés nagyobb felületének díszítését a keretek számának növelésével érik el. Az f09/4289 (VD 16: T 2321) kötését (59) az augsburgi Hans Lietz készítette. Nagyon jó példa arra, hogy bemutassuk lemezen is azt, amit az előzőekben a görgetőn láttunk (5. ábra): a keresztrefeszítést és a feltámadást. Az előbbi nem egyszerűen a keresztrefeszítés eseményének ábrázolása, hanem Luther felfogásának, a hit általi megigazulásnak képi megjelenítése. Hadd utaljak Lucas Cranach és iskolája jól ismert festményeire, vagy a Szépművészeti Múzeum egyik ilyen témájú festményére, s Urbach Zsuzsa ezt magyarázó tanulmányára.(17) Jól megférnek a kötéseken a reformáció és a reneszánsz eszmeiségét kifejező díszítések, itt pl. a klasszikus auktorok medalionjai (7. ábra). A XX. század művészi könyvkötésein a könyvkötőművész újra akarja fogalmazni a bekötésre váró könyv tartalmát. A történeti kötéseknél azonban ritkán van összefüggés a kötés díszítése és a könyv tartalma között. Ezért is különleges a 09/417 (sajnos elég rossz állapotban lévő) gyűjtőkötetének (koll. 1: VD 16: M 3614) kötése (64). A Loci communes theologici az első nagy protestáns munka a dogmatikai teológia köréből, s a szerző, Melanchthon életében több mint ötven kiadást ért meg. Az előtáblán egy nagyon szép metszésű, aranyozott, Melanchthont ábrázoló portré van. A könyvet a lipcsei Andreas Vicker kötötte be. Az előbbivel némileg rokon, de svájci reneszánsz kötésben (74) van a 09/493, amennyiben bázeli nyomtatványt (VD 16: L 2356) borít, s a kötés dísze a bázeli városi címer lemeze. - Ugyancsak svájci kötésben van а В 0941/268 (VD 16: P 3988 és P 3990). E kötésen keverednek a gótikus elemek a reneszánszéval. Különlegesen szép - bár sajnos nagyon kopott - a keretdísz görgetője, melyet Urs Graf bázeli mester meszett.(18) Bázeli kiadványokban gyakran találkozhatunk Graf metszette nagyon szép reneszánsz keret- dísszel a címlapon is.(19) Plan tin műhelyében látott napvilágot öt, alig több mint 10 cm nagyságú kötetben az a teljes Biblia 1567-ben, amelynek II-V. kötetét a FSZEK is birtokolja (q 09/1248). Aranyozott lemezzel díszített egyforma kötésben (91) van, gyönyörű színes és arany metszéssel. A megigazulást ábrázoló képen a kereszt tövében monogram látszik: HNV. Németalföldi, feltehetően antverpeni kötés (8. ábra). BAROKK KÖTÉSEK A XVII. század elején Európa-szerte stílusváltás kezdődik. Sok könyvkötés is átmenetet mutat a reneszánsz és a barokk között. A 09/7123 kötése (140) is ezt példázza. A benne lévő könyv 1670-ben Nagyszebenben jelent meg (RMKII 1256). Azonos az elő- és háttáblája. A középmező akár egy barokk kötésé is lehetne, de kerete még reneszánsz. A szép metszésű, indás-rozettás görgetővei nyert keretben В C vagy B G monogramot fedezhetünk fel (9. ábra). Több ilyen kötéssel találkoztunk már: az OSZK RMK II552 jelzetű gyulafehérvári nyomtatványának kötésén, az MTAK RMK I 8° 839 (= RMK I 826), RMK I 496 (= RMK I 779), Ráth 197 (= RMK 1772) és az Inc 1022 (= CIH 1437) kötésein. Ez utóbbi teljesen azonos a Csíkszeredái Múzeum 3928 leltári számon található Graduale Romanum I. kötetének kötésével. A Gradualétől eltekintve mindegyik mű Erdélyben, Nagyváradon, Gyulafehérváron vagy Szebenben jelent meg 1645-1670 között. A kutatások 29
