A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1988-1989-1990
Csikós Zsuzsanna - Fáy Zoltán: Ungvárnémeti Tóth László ismeretlen versei
Jegyzetek 1. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik igen értékes különgyűjteménye, a Szüry-gyűjtemény eredeti tulajdonosáról, Szüry Dénesról kapta nevét. Szüry Dénes hagyatékát-melyet 1910 végén vásárolt mega Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárakkori jogelődje, a Fővárosi Könyvtár -, illetve a teljes hagyaték szépirodalmi részét, mind a mai napig nem olvasztották be a könyvtár nagy állommányába. A gyűjtemény értékét különösen az adja, hogy Szüry Dénes szándéka szerint magába foglalja az 1767 és 1867 közötti magyar irodalom első kiadásait. A jelenlegi „Szüry-gyűjtemény” nemcsak azért nem azonos az 1910 végén vásárolt hagyatékkal, mert nem szépirodalmi részét leválasztották róla, hanem azért sem, mert többször bővítették újabb hagyatékokkal, sőt időszakosan folyamatos gyarapítással is növelték. Ungvámémeti Tóth László kéziratos kötetét a Szüry Dénes által saját gyűjteményéről készített és 1907-ben nyomtatásban kiadott katalógus nem tartalmazza, az 1910-ben megvásárolt hagyatékról pedig nincs tételes leírás, ezért a gyűjteményt feltáró legújabb katalógus szerint (A Szüry-gyűjtemény katalógusa, szerk.: Kiinda Mária, Bp. 1987.) csak 1911 után került a Fővárosi Könyvtárba. (Kiinda Mária: Bemutatjuk a Szüry-gyüjteményt. Könyvtáros, 1985/10. 619-621. p.) Mivel az Ungvámémeti Tóth-verseket tartalmazó kéziraton feltüntetett possessor Máriássy Zsigmond, és a Szabó Ervin Könyvtár 1930-ban a sárospataki jogakadémia könyvgyűjtő tanárának, Ballagi Aladárnak a hagyatékával ismét bővítette a Szüry-gyűjteményt, lehetséges (de egyelőre nem bizonyítható), hogy Ungvámémeti Tóth László könyve Ballagi Aladártól került a könyvtárba. A Máriássy család ugyanis Szabolcs megye ismert és kiterjedt középnemes-famíliája volt; s rokoni kapcsolatok fűzték azon Bónis családhoz, ahol Terhes Sámuel, Ungvámémeti Tóth ádáz ellensége házitanító korában reménytelenül udvarolt Bónis Teréziának. Bónis Terézia nővére, Bónis Mária pedig Máriássy István felesége lett. (Vö.: Dömötör Sándor: Helytörténeti adalékok nyíri dámákról és poétáikról. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1973/3. 70-82. p. és Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel... Pest, 1857.) A kézirat útja tehát a Térítés Sámuelt ismerő és a Bónis családdal rokonságban álló Máriássyak felé kézenfekvő. Tovább valószínűsíti Ballagi Aladár illetőségét a kézirat Szabó Ervin Könyvtárba való kerülésében az, hogy Ballagi Aladár Sárospatakon tanított, továbbá: hogy az 6 hagyatékával főleg „népies” anyagok kerültek a könyvtárba. Ungvámémeti Tóth László versei pedig - amennyiben a kéziratos diákköltészettel kapcsolatba hozhatók - bizonyos mértékig beleillenek egy „népies” jellegű gyűjteménybe. 2. Ungvámémeti Tóth László Görög versei. Pest, 1818. XI. p. 3. A kéziratból vett versek közlésénél az élvezhetőség érdekében nem követtük mechanikusan a korabeli helyesírást és központozást, de a szövegen magán nem változtattunk. 4. U.T.L. Versei, Pest, 1816. 40. p. 5. Terhes Sámuel munkássága éppúgy feledésbe merült, mint Ungvámémeti Tóthé. Nem tudjuk pontosan, hogy rivalizálásuk oka mi lehetett - Szörényi László alighanem tévedett 1981-es tanulmányában -, az azonban bizonyos, hogy Terhes, aki az ifjú Érzéki néven jelentette meg verseit, majd - Kölcsey szavaival élve - gálád s paraszt támadást intézett Tóth ellen, sokkal jelentéktelenebb költő volt, inkább csak epigon, mint Ungvámémeti Tóth László. Halála után Vörösmarty találó epigrammát írt róla, szójátékot gyártva nevéből: Terhes, meg voltál terhelve, de már kiürültéi.I Mennykövid elhulltak s most magad omlol alá. 6. Kiadta viszont antológiában, csak sajnos ezt is elfelejtették irodalomtörténészeink, pedig 1816-ban megjelent Verser jegyzetében is említést tesz erről: Egy ezen lálemósz Burlesquei közül meg vagyon mára’ S. Patakon ki jött Poétái Gyűjteményben is, lássd a’ ll-ik Darab 116-ik lapját, csak hogy csinosan, és el butatva, imigyen: ,,A' ki ezen sírba temeti etett. Meg áztattatott előre, Mint a’ tubarósa, hogy életet, S ájulást vegyen időre. Hogy ezen Burlesque - nagyon hibás magyar szavakkal előadatva, - épen úgy, a’ mint fel hazám, az én író asztalomról került legyen ki, meg vallom; de egyszer’ smint meg vallom, hogy ezt a’ megnevezett Könyvnek Kiadójával nem egyébért közlöttem, mint hogy a’ már készen volt lálemószóm ne csak a’ pártos különözés; hanem a’ békés rokonság szempontjából is Ítélet alá eshessék. Vagyon pedig nekem azon Darabban még egy Dalom is, úgy tetszik ezen czim alatt: Átok Nizára, mellynek bé iktatásával csak azt akarám meg torta nom (készen voltak akkor már ime' Versek is, mellyeket mostan ki adok, csupán reszetőre.á’s úti költségre volt szükségök) a' mit a’Halhatatlanság Oszlopának írója mond valahol Élőbeszédében, hogy tudniillik a’ metrumos ficzkó Poéták csak azért nem szeretik a’ cadentziás verseket, mert olyanokat nem tudnak koholni! 7. Kazinczy Ferencz Levelezése. Bp. 1901. XI. 258. p. 2609. sz. 8. lm. 310. p. 2633. sz. 9. Kazinczy Ferencz Levelezése. Bp. 1901. XII. 333. p. 2639. sz. 10. U.T.L. Versei. Pest, 1816. 200., 192. p. 25
