A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1988-1989-1990
Csikós Zsuzsanna - Fáy Zoltán: Ungvárnémeti Tóth László ismeretlen versei
Meg szaladott ’s ide hagyta Honnyát. Midőn pedig már hire futott, hogy a Természet, áldott édes atyánk ki diiltt, Juno parantsol Hekatének, Hogy tsupa gyóltsba terítene ki. Az Eg is ekkor köpködik és izén Merkuriustúl, hogy Musikássai Gyűlnének öszve a’ halotti Tiszteletet tellyesitenék be! De minthogy ők már, s többnyire a' javok Nem voltak otthon, Jupiter én nekem Diktálta ezt a' négy sorotskát, Hogy Temetője Kövére imám: „Nyugodj kévéssé tsendesen óh ditső Természet és nyerd viszsza fogyott erőd! Majd győzedelmeskedni fogsz Te Nem sok időre az átkozotton." A kettős Halál Bőldogabb nállam a’ Csirke, Vagy akár mellyik madárka, Mert azok kéttszer Születnek, Még is tsak egyszer halnak meg. Én pedig egyszer születtem És két halált kell szenyvednem Ezt még életembe Nizáért A mást a’ magam részszire A Mza-kötet leggyakrabban előforduló versformája a Csokonai C/7/ájában is sűrűn használt - és a Himfy-strófára is emlékeztető - 8 és 7 szótagot számláló, keresztrímmel kísért magyaros „ritmus”. Ungvár- németi Tóth ütemhangsúlyos verseiben változatosságot elsősorban a kötött szótagszámot követő, vagy attól eltérő rímelés biztosít. (Ezek mellett a másik sokszor előforduló „képlet" a 8 szótagból álló rímtelen strófa.) Az alkaioszi versben írt 27., telet megörökítő költeményt valószínűleg később illesztette Tóth László a Nizába. A Tél című vers tehát formáját tekintve már azt a hatalmas változást engedi sejteni, amelyen Ungvárnémeti Tóth László költészeti felfogása a Kazinczyyal való megismerkedés után ment keresztül. Tóth László anélkül távolodott el rímes-időmértékes fiatalkori próbálkozásától, hogy megkísérelte volna kötetben is kiadni Sárospataki verseit.(6) A Niza után talán iskolai feladatként kezdhetett el latin és görög verseket írni, rímes-időmértékes verselésnek nemcsak hátat fordított, hanem alaposan meg is támadta késő' ti tanulmányaiban - tehetségét elismerve, de mégis vádolva még magát Csokonait is. Azután, hogy az ifjú diákköltő, Tóth László elküldte görög verseit Kazinczynak, a nagy ítész v. . sziveiében alighanem magyar darabok írását sürgette, mert Ungvárnémeti Tóth László mentegetőzni volt kénytelen. Sajnálom, hogy még semmi magyar darabommal nem kedveskedhetem. Ugyanis, mint írja, csak ekkor tisztázta első műveit: Most tisztázom épen a' leg első tzímü költeményemet, a’ Nősző Arisztipot... A második Tzím alatt leszen egy merész darab hat lábú elegyes Jambusokban: Nártzis, vagy a' gyilkos önn szeretet.(7) (A levél egyéként, melyen nincs dátum, a Kazinczy-kötet szerint 1814-ben íródott, vagyis öt évvel a Niza után.) Pedig Kazinczy sürgetésekor már évekkel korábban letisztázta aNizát, sőt egyéb műveit is, mi több, egy évvel korábban nyomtatásban is megjelent tőle néhány rímes vers. Ungvárnémeti Tóth László tehát hallatlanul jó ézékkel hallgatott korai, Csokonai hatását tükröző verseiről. Kazinczy Kölcseynek Tóth Lászlótól csak a görög darabokat küldte el, s csak később kaphatta meg tőle magyar nyelvű verseit, mert Kölcsey optativusban fejezte ki a magyar darabokra vonatkozó minőségi elvárásait: Óhajtom továbbá azt is, hogy Tótnak magyar versei azon szellemben írattak légyen, mint a görögök: ezek szépek és egyszerűek...(8) Kazinczy Kölcseynek postafordultával elküldött válasza azonban kissé mértéktartó - talán pedagógiai okokból, talán mert féltékeny lett a tehetséges fiatal költőre, de az is lehet, hogy egyszerűen csakugyan rossz 23
