A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1988-1989-1990
Katsányi Sándor: Politikai támadás a könyvtár vezetői ellen 1944-ben
A hajdani vizsgálat vádlottjai közül Szentkűty kapcsolódik be aktívan a romeltakarítás és újjáépítés szervezésébe. Április 12-től Csorba polgármester ót bízza meg ideiglenesen a Fővárosi Könyvtár vezetésével. Vezetői pályafutása csak három hónapig tart. Időközben változás történik a fővárosi vezetői poszton: az új polgármester, Vas Zoltán Hajdú Henriket, a Váci-féle MSZMP egykori vezető funkcionáriusát nevezi ki igazgatónak július 14-én, majd 1946 január elején ugyancsak igazgatói megbízást kap (Hajdú Henrikkel párhuzamosan) a Szovjetúnióból hazatért Dienes László is. Szentkútyt, mint „tartósan szolgálatképtelent” nyugdíjazzák 1946. augusztus l-től. Dávid Antalt két évvel később, az 1948-as nagy átszervezések alkalmával küldik el: „Dávid Antal aligazgatót a szolgálat teljesítése alól felmentem. Szolgálati viszonyáról egyelőre nem kívánok gondoskodni.” Ezzel az 1944-es feljelentés öt vádlottjából az utolsót is véglegesen eltávolították a könyvtárból. EPILÓGUS/2 Nem csak a sors volt kegyetlen az egykori vádlottakkal szemben, hanem az utókor emlékezete is. Huszonöt évi hallgatás után történt meg az első írásos utalás az eseményekre, egy más vonatkozású könyvtártörténeti tanulmányban, két mondatban, bagatellizálva a történteket.(12) A mérvadónak szánt 300 oldalas könyvtártörténeti 13) viszont egyetlen szóval sem emlékezik meg az eseményekről. Az elhallgatás érthető, hiszen az 1944 júniusi kihallgatási jegyzőkönyvek megállapításai nehezen illeszthetők bele abba a sablonos képbe, amit a „horthysta könyvtárvezetésről” a későbbi évtizedekben kialakítani kívántak. E sablon szerint ugyanis a könyvtár teljes vezetősége a fasizmus buzgó kiszolgálója volt a végső időkig. „A horthysta könyvtárvezetőség a német megszállás idején is készségesen segédkezet nyújtott a ’totális mozgósítás’-hoz.” Vagy: „A könyvtárvezetőség a fennmaradt iratok szerint ugyanilyen buzgalommal járt el a zsidótörvények és rendeletek legfrissebb hajtásainak ápolása körül is.” Az ilyennek rajzolt könyvtárképből logikusan következik, hogy „a velejéig romlott könyvtárvezetést” az 1945 után kialakuló rendszer nem vállalhatja, tehát kívülről jövőkkel, a külső vagy belső emigrációban tisztán maradtakkal kell őket leváltani. Nem nehéz felismernünk: a „bűnös könyvtár” képe pontosan tükrözi a „bűnös ország”, „bűnös nép” jól ismert ideológiáját. Mint ahogyan nem igaz a „bűnös nép” vádja, a tények a „bűnös könyvtár” koholmányának is ellene mondanak. A kihallgatás-sorozat dokumentumai azt bizonyítják, hogy a Fővárosi Könyvtár vezető testületé 1944-ben egyértelműen és aktívan fordult szembe a fasiszta diktatúrával, súlyos áldozatok vállalásának árán is. A tények feltárása szolgáljon számukra késői elégtételül. Katsányi Sándor Jegyzetek 1. Jegyzőkönyv Dávid Antal kihallgatásáról 1944. június 9-én. Másolat a FSZEK irattárában. 2. Jegyzőkönyv Zajti Ferenc kihallgatásáról 1944. június 9-én..Másolat a FSZEK irattárában. 3. 9551/1944/VI1. rés. ügyirat a FSZEK irattárában. 4. Ы. pl. a Régi magyar gyennekkönyvek bevezetőjét és Mit olvas a Fővárosi Könyvtár közművelődési fiókjainak közönsége. Kulturális keresztmetszet 1935 c. művét. 5. 155 - biz. 1944/1. üo. Másolat a FSZEK irattárában. 6. 1944. kih. 738. szám. Másolat a FSZEK irattárában. 7. 10.848/1944-1. ü.o. - Másolat a FSZEK irattárában. 8. Ld. Enywáry Jenő levelét a polgármesterhez. 17/biz.,/1940. A FSZEK irattárában. 9. Jegyzőkönyv. 1944. június 9-én a székesfőváros polgármesteri 1. ügyosztályában. Másolat a FSZEK irattárában. 10. 1945. A Fővárosi Könyvtár az ostrom és a felszabadulás évében. = A Fővárosi Könyvtár évkönyve XIII. 1943-1945. 21 p. 11.2572/1945/1. ü.o. Rendelet. 12. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a felszabadulás időszakában. = Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve. XIV. köt. 1968-1969. 105 p. 13. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtártörténete. Bp. 1966. FSZEK. 57
