A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Barczi Zsuzsa: Az olvasói érdeklődés változása a kölcsönzött dokumentumok alapján
Az alkalmazott tudományok iránt már 1964-re fokozódott a fizikai munkások érdeklődése. A szellemi foglalkozásúaknál mutatkozó stagnálást annak idején azzal indokolták, hogy a könyvtár látogatói főként a humán értelmiségből származnak, s hogy a kerületi könyvtárak állományában korlátozottan található magas szintű műszaki irodalom.^ A napjainkra tapasztalt változáshoz feltehetően hozzájárult az értelmiség - folytatódó - átrekrutálódása, de fő okát a mindennapi életben hasznosítható, praktikus ismeretek iránti igény növekedésében látjuk. Különösen a nők ilyen irányú kereslete találkozott a könyvtárak - bővülő - kínálatával /13. sz. tábla/, de ezzel együtt sem csökkent olvasmányszerkezetükben a művészettel, irodalomtudománnyal kapcsolatos könyvek aránya, a férfiakkal ellentétben. 13. sz. tábla Az érdeklődés irányának változási tendenciái nemek szerint Nem férfi nő Év 1934 1964 1984 1934 1964 1984 Téma társadalomtudományok > < > < természet- és alkalmazott tudományok < < < « művészet, irodalomtudomány > > > A kölcsönzött szépirodalmi művek elemzése a legnépszerűbb írók alapján Az 1934. és 1964. évi felmérések eredményeit összegező tanulmányok - csakúgy, mint más olvasásszociológiai vizsgálatok, elemzések - a különböző korokban legnépszerűbbnek bizonyuló írók alapján következtetnek az olvasói ízlés jellemzőire, alakulására. A leggyakrabban kölcsönzött szerzők összehasonlítása a változás fő irányát jelzi, de a kölcsönzők érdeklődéséről csak felszínes, hozzávetőleges képet mutat, minthogy a preferált írók csupán töredékét, mégpedig meghatározott szempont szerint, direkt módon kiválasztott töredékét adják az olvasmány szerkezetnek, így legfeljebb megközelítően tükrözik azt. 1934-ben az első tíz szerző műve a kölcsönzések 24,6,1964-ben 14,2, 1984-ben 10,2%-a volt. Az arányok arra is utalnak, hogy fokozatosan polarizálódott a választás iránya, ami magyarázható a választék bővülésével, a kölcsönzési rendszer változásával, esetleg az érdeklődési kör tágulását, az irodalmi tájékozottság növekedését is jelenti. A legtöbbször kölcsönzött szerzők harmad része három, illetve két évtized múltával is azonos, ötven év elteltével pedig öt író /Jókai, Mikszáth, Móricz, Mann és Maupassant/ nevével találkozunk újra /14.sz. tábla/. Jókai 1964-ben még őrzi első helyét, valamivel nagyobb különbséggel megelőzve a többieket, mint 1934-ben, de már csökkenő aránnyal szerepel a kölcsönzésekben, s 1984-re vezető pozícióját is elveszíti. Az első lista végéről a második elejére kerültek a francia klasszikusok /Zola, Balzac, Maupassant/, közülük ma már csak Maupassant fordul elő - 1934-hez hasonlóan - az utolsó helyen. Mikszáth, Móricz, Mann az ötven és húsz évvel előtti rangsor első, most második felébe került. Fokozódott a keresettsége az 1964-es lista középmezőnyében már jelentkező mai magyar lektűr szerzőinek /Szilvási, Berkesi/. A köztes időszak alkotói közül Szabó Magda, s némi veszteséggel a sor végén Krúdy és Hemingway neve olvasható. 1934-ben találjuk a legtöbb - közöttük hat Nobel-díjas - külföldi írót. Minden bizonnyal a divat pozitív hatása érvényesült, amikor egy-egy ismert, világhírű író, egy-egy slágerkönyv iránti kíváncsiságát, megismerési vágyát elégítette ki a könyvtár olvasója. Az 1964-es listát határozott múltba fordulás jellemzi, az első tíz helyen egyetlen élő magyar szerzőt /Passuth/ láthatunk. Az értékes kortárs magyar irodalom reprezentánsai 1984-ben is hiányoznak a népszerűségben elsők közül. Figyelemre méltó, hogy az utolsó alkalommal minimálisra csökkent a különbség az egyes írók részvéted aránya között. Feltehetően veszített jelentőségéből, hogy milyen nemzetségű, mikor alkotó szerzőről van szó, s mindenekelőtt - ha nem is általában véve - az olvasmány típusa iránti igény fejeződik ki a választásban, az érdeklődés előterébe a krimi és a sci-fi /Christie, Mattyasovszky, Nemere, Lem .../ műfaja lépett. A változás okait keresve messzire vezetne a könyvkiadás szerkezetének vizsgálata, egyrészt, mert a kínálat és a kereslet kölcsönösen kondicionálja egymást, s a „felelősség” megállapítása korántsem egyszerű dolog, amint azt az elit és tömegkultúra körüli viták is bizonyítják. /А különböző felfogások közül utaljunk csak két szélsőséges álláspontra: egyfelől a tömegek kiszolgáltatottjai a kultúripar manipulációjának, másfelől viszont a fogyasztói igények követelik ki a művészi munka kommerci- alizálódását./ Másrészt azért sem, mert a könyvkiadás és a könyvtári állomány szerkezete nem feltétlenül esik egybe. 87
