A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Barczi Zsuzsa: Az olvasói érdeklődés változása a kölcsönzött dokumentumok alapján
lO.sz. tábla Az ismeretközlő irodalom tematikus megoszlása nemek szerint, százalékban Év 1934 1984 Nem férfi nő férfi nő Téma általános művek 2,0 2,0 0,0 0,0 filozófia, pszichológia 6,4 5,8 3,2 6,0 vallás, mitológia 2,1 2,4 1,5 4,2 társadalomtudomány 12,2 9,6 19,5 17,0 természettudomány 10,6 6,0 11,0 9,3 alkalmazott tudomány 9,4 7,2 17,3 12,2 művészet 6,8 14,2 7,3 9,3 sportjáték 2,9 1,2 5,8 2,9 nyelv-, irodalomtudomány 13,9 16,5 5,7 16,3 történelem 5,6 4,6 16,4 12,2 földrajz, útleírás 22,9 21,4 12,3 10,6 életrajz 5,2 9,1 0,0 0,0 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 1984-ben az egyes témák kedveltségéhez mindkét nem választása hasonló mértékben járult hozzá, az irodalomtudomány kivételével a preferencia iránya /társadalom-, alkalmazott tudomány, történelem, földrajz, természettudomány, művészet/ teljesen azonos. Ez egyben azt is jelenti, hogy az emancipált, iskolázottabb, dolgozó nők érdeklődési köre kibővült, míg 1934-ben a nők kölcsönzésének több, mint a fele három témakörre korlátozódik /földrajz, nyelv- és irodalom- tudomány, művészet/, addig 1984-ben már öt témacsoport /társadalomtudomány, nyelv- és irodalomtudomány, alkalmazott tudomány, történelem, földrajz/ is jelentős arányban fordul elő. Ennek ellenére, a nemi jellegzetességek viszonylagos állandóságára utal - bár a százalékos különbségek esetenként elhanyagolható nagyságúak -, hogy egy kategória /a filozófia, pszichológia/ kivételével a férfiak, illetve a nők ma is ugyanazon tárgyú műveket részesítik előnyben, mint ötven évvel ezelőtt. /A férfiak a társadalom-, a természet-, az alkalmazott tudományokat, a sportot, a történelmet és a földrajzot, ezzel szemben a nők a vallást, a mitológiát, a művészetet és az irodalomtudományt./ A változási folyamat nyomában Az 1964-es felmérés adatait feldolgozó publikációk nem tartalmazzák az 1934-es adatfelvételhez hasonló részletességgel az ismeretközlő irodalom összetételét, alkalmazott kategóriáik átfogóbbak, mint amelyeket eddigi összehasonlításunkban alapul vehettünk, ennek ellenére feltétlenül figyelemre méltóak, mivel a két szélső időpont közötti állomásként a változás folyamatát érzékeltetik, markáns, s talán az aprólékostól meggyőzőbb és időtállóbb képet nyújtva annak tér mészetéről /11. sz. tábla/. Az utóbbi két évtizedben jelentősebb változások tanúi lehetünk, mint az azt megelőző (jóllehet hosszabb) időszakban. Legszembetűnőbb, hogy 1964-re - ha nem is nagymértékben - csökkent, 1984-re megnőtt a társadalomtudományos művek /filozófia, pszichológia, vallás, egyéb társadalomtudomány, történelem/ forgalma. A 11. számú tábla értelmezéséhez hozzátartozik, hogy az alkalmazott tudományokkal foglalkozó könyvek kölcsönzése nem 1964 óta duplázódott meg, mert akkor műszaki irodalom elnevezéssel hasonlították ezt az adatot az 1934-es- hez, amikor is a dokumentáció szerint a 6-os szakot, az „exakt tudományokat” értették alatta, tehát a középső érték valójában szűkebb terjedelmet jelent. A művészeti tárgyú művek használata csak látszólag stagnál, mert 1984-ben a könyvtári állomány új rendszerezése miatt a korábban „egyéb ”-be sorolt nyelvtudomány és az életrajzok feltehetően nagy része /híres, közkedvelt művészek önéletírásai, a róluk készült portrék, összefoglalók/ is ide tartoznak; így itt visszaesésről beszélhetünk. Hogy valóban fokozódott a társadalom- és az alkalmazott tudományok, s csökkent a művészet és az irodalomtudomány iránti érdeklődés /adataink egyébként megegyeznek egy 1982-83. évi debreceni felmérés eredményeivel ^/ 1964 ó- ta, az egyes olvasói rétegek olvasmánystruktúráját szemügyre véve bizonyítható. 85
