A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Barczi Zsuzsa: Az olvasói érdeklődés változása a kölcsönzött dokumentumok alapján
Az utóbbi években sorozatosan jelentek meg történelmünk eseményeit, történelmi személyiségek szerepét újraelemző, újraértelmező és értékelő, a nemzeti sors kérdéseivel közérthető módon foglalkozó munkák, a múltból merítve és közvetítve mintát, értékfogódzót a ma emberének. Társadalmunk több korosztályának sorsát meghatározó, életélményét jelentő világháborús feldolgozások választásában a megismerési szándék mellett feltehetően egy kikapcsolódási vágy is munkál, létezik ezek bizonyos fajtájának a tényanyagtól többé-kevésbé elvonatkoztató, fordulatos cselekménysorként megélt olvasata is. Úgy gondoljuk, hasonló funkcióval, más országok, korok megismerésének lehetőségét, ugyanakkor izgalmak forrását jelenthették ötven éve a földrajz tárgykörébe tartozó, annak minden bizonnyal nagy részét kitevő útleírások. Ma ilyen típusú i- gény, mintegy a fiatal korban kialakult érdeklődést megőrizve a nyugdíjasok, legkonzervatívabbként mutatkozva a fizikaiak csoportjában tapasztalható /9. sz. tábla/. Egyébként ők nevezték meg legnagyobb százalékban a kölcsönzés céljaként a szórakozást, ami megalapozni látszik a történelmi és a földrajzi - eltérő - témájú művek azonos indítékból való választásának feltételezését. A földrajz - valamennyi rétegben - csökkenő aránya azzal is magyarázható, hogy ma a televízió jóvoltából igen érzékletes formában elégíthető ki az ilyen irányú érdeklődés. A tudományos-technikai forradalom korában az alkalmazott tudományok szerepe, jelentősége rendkívüli mértékben megnőtt. A technika vívmányai mindennapjaink természetes, szerves velejárójaként megváltoztatták életkörülményeinket, s ezzel együtt az ismeretek fontosságát, hasznosságát életvitelünkben. A hétköznapi gyakorlati tudás az információtermelés fokozódása következtében - a tudomány, a szaktudás közvetlen termelőerővé válásának analógiájára -, az életmódot közvetlenül befolyásoló, életfeltételt javító tényezővé válik, elsősorban a műszaki, a hobbi tárgyú, a „csináld magad” vállalkozást segítő könyvek révén. A társadalomtudomány összetételéről részletes adatokkal nem rendelkezvén, nehezen ítélhető meg az elmozdulás jellege, nem követhetők a különböző társadalmi-foglalkozási csoportokra jellemző sajátosságok. A történeti forrásokban^ közölt, valamint a felmérésünk során regisztrált címek alapján annyi azért nagy valószínűséggel állítható, hogy nőtt a közgazdaság, a szociológia, a szociográfia, de a jog és a politika kategóriájába sorolt kémtörténetek, bűnügyi irodalom forgalma is. A kölcsönzött ismeretközlő irodalom rétegspecifikus jegyeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a fizikai munkások , Jiagyo- mányőrzőbbnek” bizonyultak a szellemi foglalkozásúaknál. Érdeklődésük ma is elsősorban a földrajz, a társadalomtudomány és az alkalmazott tudomány tárgykörébe tartozó munkákra irányul, csak arányuk változott a modernizáció következtében, jelentősen megnövelve a technikai, szakmai, gyakorlati ismeretek iránti igényt. A szellemiek kategóriájában a társadalomtudományok iránti kereslet mutatkozik töretlennek /1984-ben az első, ötven évvel korábban a földrajz után a második helyen szerepel/. A középiskolásoknál már tapasztalt humán-reál műveltségtartalmak arányának változása figyelhető meg mindkét foglalkozási csoportnál. Nagymértékben csökkent a nyelv- és az irodalomtudomány választása a fizikai munkások esetében; míg 1934-ben a szellemi foglalkozásúak harmadik leggyakrabban kölcsönzött témája, addig 1984-ben már csak a negyedik, s csupán az értelmiség olvasmányszerkezetében képvisel számottevő hányadot. Ma nagyobb a különbség a két réteg között, ami éppen az irodalom- és az alkalmazott tudományok kölcsönzésében figyelhető meg /6-7%-os az eltérés/, és szélesebb mindkét csoport, különösen a szellemi foglalkozásúak érdeklődési köre, kevésbé koncentrálódnak kölcsönzéseik két-három tudományágra. 1984-re vonatkozóan további, árnyaltabb következtetéseket fogalmazhatunk meg. A fizikaitól az egyéb szellemi kategórián keresztül az értelmiségiekig nő a társadalom- és az irodalomtudomány, csökken az alkalmazott tudomány és a földrajz, útleírás aránya. Legnyitottabb az egyéb szellemi foglalkozásúak csoportja, egy intenzívebb szakmai orientáció láthatóan ke vésbé befolyásolja választásaikat. Az aktív és inaktív keresők egymásnak megfelelő csoportjait összehasonlítva megfigyelhető, hogy a művészet és az irodalomtudomány előfordulási aránya előbbiek között alacsonyabb, ami felthetően nemcsak az eltérő életforma, hanem a megváltozott érdeklődés következménye is. Itt jegyezzük meg, hogy bár az életrajzokat jelölő 92-es szak megszűnt, azokat külön számba véve forgalmuk visszaesését tapasztaltuk /6,0%-ról 4,6%-ra/. Olvasói elsősorban a nyugdíjasok /11,3%/, a fizikai munkások kölcsönzéseiben 3,4, a szellemi foglalkozásúakéban 3,9%-ban részesül. Az életrajz egyaránt kínál alkalmat ismeretszerzésre, emberi sorsok megélésére, intim világokba való betekintésre. Valószínűleg a történések, a cselekményes vonulat, netán a szenzációk iránt érdeklődők olvassák inkább az oldottabb, regényesebb formában megírt biográfiákat, s az adott személyekkel kapcsolatos információt igénylők a szelekciót már elvégző, a könnyű és gyors tájékozódást biztosító lexikonokból szerzik be a számukra szükséges adatokat. Az 1934-ben kölcsönzött ismeretközlő irodalom tartalmi összetétele, az egyes kategóriák részesedése, népszerűségi sorrendje csaknem megegyezik a férfiakra jellemző olvasmánystruktúrával /lO.sz. tábla/. Nem meglepő, hiszen - mint láttuk - ők voltak többen, s ők vittek el több ismeretközlő művet. A leggyakrabban kölcsönzött első hét téma /földrajz, irodalom-, társadalom-, természet-, alkalmazott tudomány, művészet, filozófia/ pontosan megismétlődik a férfiak körében. A nők a művészet és az életrajz gyakoribb, s főleg a természettudományok ritkább választásával módosították némiképpen az összképet. 83
