A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Barczi Zsuzsa: Az olvasói érdeklődés változása a kölcsönzött dokumentumok alapján
A kölcsönzött ismeretközlő irodalom tematikus összetétele Minthogy 1934-ben az ismeretközlő irodalom osztályozására alkalmazott decimális rendszer szerint regisztrálták a kölcsönzött dokumentumokat, az összehasonlíthatóság érdekében mi is erre törekedtünk /7.sz.tábla/. Az eltelt idő során azonban az ETO-ban számos, több csoportot érintő lényeges módosítás történt. A 4-es szak beolvadt a 8-asba, a О-ás és 92-es jelzetűek pedig részben, illetve egészben átkerültek az egyes tudományágakba. A két adatsor így nem egészen ekvivalens, de a változás fő irányait - már csak az eltérések relatíve számottevő mértéke miatt is - megbízhatóan tükrözik. 7. sz. tábla Az ismeretközlő irodalom százalékos megoszlása szakok szerint Év 1934 1984 Szak általános művek 2,0 0,0 filozófia, pszichológia 6,3 4,7 vallás, mitológia 2,2 2,9 társadalomtudomány 11,6 18,2 természettudomány 9,6 10,1 alkalmazott tudományok 8,8 14,5 művészet 8,5 8,4 sportjáték 2,6 4,2 nyelv-, irodalomtudomány 14,5 11,5 történelem 5,3 14,1 földrajz, útleírás 22,6 11,4 életrajz 6,0 0,0 összesen 100,0 100,0 A százalékos értékek adott éven belül igazítanak el a szakterületek kölcsönzési gyakoriságában, az érdeklődés alakulására a csoportok rangsora alapján következtethetünk. 1934-ben az érdeklődés középpontjában a földrajzi tárgyú művek szerepeltek, jelentős még az irodalom-és a társadalom- tudomány keresettsége is. 1984-re kevésbé egynemű, koncentrált kölcsönzési struktúra jellemző, a társadalom-, az alkalmazott tudományok, a történelem, a nyelv- és az irodalomtudomány, a természettudomány, valamint a földrajz körébe tartozó dokumentumokat tízen fölüli százalékban választották. Teljesen átrendeződött az egyes témák sorrendje: előnyösebb pozíciót foglal el a történelem, az alkalmazott és a társadalomtudomány, hátrább került a földrajz, az irodalom-, a természettudomány és a művészet. Feltételezzük, hogy a változás nem csupán a kurrens kölcsönzések összetételére vonatkozik, hanem az olvasói igények, az érdeklődés alakulását is kifejezi, amit a 8. számú táblával kívánunk igazolni. A középiskolások olvasmányszerkezetében csökkent a művészet és az irodalomtudomány aránya a természet- és az alkalmazott tudományok javára. Minthogy a tanulók szorgalmi időben mindenekelőtt kötelező és ajánlott irodalmat, az iskolai feladatok megoldásához szükséges könyveket kölcsönöznek, ebben két oktatási /társadalmi/ rendszer eltérő célkitűzése, műveltségeszménye, a közvetített kulturális tartalmak különbözősége fejeződik ki. Bár a század első felében a kapitalizálódás, a gazdasági fejlődés egyre szakszerűbb, korszerűbb képzettséget követelt, a középfokú oktatásban domináns maradt a humán jellegű tárgyakat oktató gimnázium. Ma az iskola - elvben - széles körű, a tudományok és a művészetek valamennyi területét felölelő ismereteket, általános műveltséget nyújt. A gyakorlatban azonban - rövid távra előre nézve - elsőrendű feladata a népgazdaság munkaerő-szükségletének biztosítása: a hangsúly azon tárgyak tanítására tevődött, amelyek ismeretei egy-egy szakma elsajátítására készítenek fel, vagy a termelésben közvetlenül kamatoztathatók, mindenesetre háttérbe szorult a gondolkodási, érzelmi, viselkedési, érintkezési kultúra formálásában, a morális érzékenység kialakításában, fenntartásában nélkülözhetetlen művészeti tanórák fontossága. A történelmi könyvek forgalmának ugrásszerű emelkedéséhez hozzájárult, hogy ma egyik legnépesebb olvasótáborunk, a nyugdíjasok kölcsönzéseiben fordul elő legnagyobb arányban. Növekedett népszerűségük a fizikai, s még inkább a szellemi foglalkozásúak körében, ami a történeti összefüggéseket új megközelítésben feltáró kutatások fellendülésének is köszönhető. 80
