A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Barczi Zsuzsa: Az olvasói érdeklődés változása a kölcsönzött dokumentumok alapján
AZ OLVASÓI ÉRDEKLŐDÉS VÁLTOZÁSA A KÖLCSÖNZÖTT DOKUMENTUMOK ALAPJÁN „Az egységben szemlélt múlt és jelen pedig - anélkül, hogy a konkrét történelmi jövő pontosan kiszámítható lenne - mégis lehetővé teszi a történelmi tendenciák előrelátását.” /Berend T. Iván/ Az elmúlt évtizedben a társadalmi fejlődés alapvető feltételeként a figyelem, a közgondolkodás középpontjába kerültek az „emberi tényező”, az „emberi beruházás”, a „kulturális tőke” fogalmai, fokozva az érdeklődést a művelődés kérdései, a kulturális infrastruktúra szerepe, helyzete iránt. A 80-as évek elején aktuálissá vált a művelődéspolitikai célkitűzések és a művelődési folyamatok szembesítése, az elvi és a gyakorlati irányítás közötti koordináció hiányának felülvizsgálata. Problémák, feszültségek, ellentmondások sora /a kultúra és gazdaság viszonya, a kulturális terület „maradék-elv” alapján való részesedése az állami költségvetésből, a dotáció csökkenésével intézmények önfinanszírozó működésének következménye, életmód és értékek összefüggése, társadalmi szükségletek és i- gények diszkrepanciája, eltérő kulturális érdekek artikulációja/ foglalkoztatja a politikusokat, kutatókat, elméleti és gyakorlati szakembereket. Kulturális stratégiánk alakításához a kulturális szféra távlati tervezésének elmélete és metodológiája kínál célszerű megöl dást. A koncepció alapja az a szemlélet, mely szerint a cselekvés programját nem deklarált, teoretikusan elhatározott célkitűzésekből, normatív művelődésideálból, hanem a társadalom - empirikus úton, egzakt módon feltárt - tényleges műveltségi szintjéből kiindulva kell kidolgozni. Figyelembe kell venni azokat a várható társadalmi folyamatokat, amelyek egymással gyakran ellentétes irányban hatva határozzák meg a művelődési igény tartalmát, erősítik vagy gyengítik a művelődési aktivitást. Érvényesíteni kell a történetiség szempontját, s a múltból a jelenig érő változások ismeretében kell a célokat, a konkrét feladatokat megfogalmazni. Ezt a felfogást, megközelítést követve végeztünk felmérést a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának olvasói körében, s korábbi adatok összehasonlító elemzésével vizsgáltuk a könyvtárainkban megnyilvánuló érdeklődés jellemzőit, változási irányát. A vizsgálat előzményei, célja, módszere 1934-ben a Fővárosi Könyvtár 11 fiókkönyvtárában följegyezték nyolc nap kölcsönzési adatait /az olvasó foglalkozását, nemét, az elvitt szépirodalmi művek szerzőjét, címét, ismeretközlő irodalom esetén raktári jelzetét/. Drescher Pál elemző írásában a következőképpen fogalmazta meg e felmérés célját: „A Fővárosi Könyvtár Évkönyvei és évi jelentései évről évre beszámolnak könyvtárunk közművelődési fiókkönyvtárainak működéséről. Hatalmas számoszlopok sorakoznak ott egymás mellé s az azokban szereplő nyers számadatok megmutatják a könyvtárakban folyó munka mennyiségét. A munka mineműségére és minőségére azonban e számok csak gyenge fényt vetnek. A munkás köznapok rendszeres ü- temében, a napi-napi teendők halmaza közt ritkán jut idő és alkalom arra, hogy közelebbről megvizsgáljuk e közművelődési intézetek kulturális tevékenységét, szerepét és hatását életünkben.”* Hasonló céllal és módon 1964-ben is készült adatfelvétel a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában. Az eredményeket összevetették a harminc év előtti helyzettel, a „folytonosság és megszakítottság..., az azonosság és különbség”^ megállapítására törekedve. Az 1984-ben megismételt vizsgálatunk alapkérdése változatlanul az maradt, hogy kik és mit kölcsönöznek adott időpontban a hálózat könyvtáraiban - alkalmazkodva az ötven évvel ezelőtti dokumentációhoz -,egész pontosan: a különböző foglalkozású és nemű kölcsönzők milyen szép- és ismeretközlő irodalmat választottak. A kurrens, aktuális kölcsönzések összetétele bár nem fedi, de nagymértékben közelíti az egész éves kölcsönzési forgalom szerkezetét. Nem azonosítható ugyanakkor a könyvtárlátogatók használói, a lakosság olvasási szokásaival, s az igényeket jellemző sajátosságokkal sem. Figyelembe véve azonban, hogy a kölcsönzött dokumentumok struktúráját fél évszázados intervallumban vetjük össze, úgy véljük, a mfért-ekre adható válaszokat keresve az érdeklődés változásának általánosabb jegyei is föl- fedezhetők. Felmérésünkre - 1984. október utolsó és november első hetét kijelölve - 11 kerület /IL, VI., VIII., X., XI., XIII., XV., XVI., XIX., XX., XXI./ 13 könyvtárában, a 15 éven felüli beiratkozott olvasókat reprezentáló, a foglalkozás megoszlása szerint arányosan rétegzett mintavételes eljárással került sor. 74
