A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Sz. Richlich Ilona: A főkönyvtári rendszer kialakulása a FSZEK hálózatában
A főkönyvtárak más része - bár nagyon szerény mértékben • helyiségbővítéssel /XII. és XVI.kerület/ vagy gyermekrészlegük sajnálatos kitelepítésével /IV. és XV. kerület/ növelhette ugyan alapterületét, de többségükben még így sem váltak alkalmassá feladataik ellátására. Az évtized 30 új könyvtára közül 21 a budapesti lakótelepeken épült fel. /Ezek között van a már említett kelenföldi és angyalföldi főkönyvtár is./ A főváros 20 lakótelepén több, mint hatszázezer ember él. A kulturális infrastruktúra /s benne a könyvtári ellátás/ a különböző időben épült telepeken szinte mindenhol jelentős fáziskéséssel alakult ki. Az egyre riasztóbb méreteket öltő fehér foltok megszüntetésére mind gyakoribbak lettek a minőségi ellátás szempontjából pót-, illetve szükségmegoldások. A 80-as évek első felében új színfoltokkal gazdagodott a fővárosi könyvtárhálózat : előbb az iskolákba telepített gyermek- könyvtárakkal, majd az iskolákban működő ún. kettős funkciójú könyvtárakkal. Mindkettő szükségmegoldásként alakult ki Budapesten. Kényszerű, hiánypótló szerepükből hiba lenne modellértékűkre következtetni. Mottóként ugyan idézhetjük akár a IV. Könyvtárügyi Konferencia egyik mondatát is: ,A könyvtári rendszer fejlesztése az eddigieknél is szorosabban kapcsolódjék az oktatásügy minden szintjéhez és formájához.Mivel a könyvtár fontos szerepet tölt be mind a tanítás-tanulás, mind az önművelő és szabadidős tevékenységben, egyaránt lehet a tanulás műhelye és szabadidős színtér is. Az e tárgyban megjelent minisztériumi állásfoglalás azonban nem véletlenül hangsúlyozta, hogy az integrációnak akkor van értelme, ha mindkét funkció az addiginál magasabb színvonalon valósul meg. Budapesten azokon a lakótelepeken nyíltak meg közművelődési könyvtárak az iskolák épületében, ahol nem lehetett egyebütt helyet találni számukra, illetve az iskoláknak nem volt lehetőségük saját könyvtár kialakítására /felszerelésére, működtetésére/. Az „addiginál” - a semminél - valóban magasabb színvonalú ellátáshoz jutott mindkét igény. A rendelkezésre bocsátott helyiségekben - amelyek nem haladták meg egy tanterem méretét - /Újpalota, őrmező, Albertfalva, Kispest/ - csak polcokkal és könyvekkel telezsúfolt, kényelmetlen, a FSZEK többi /régebbi/ gyermekkönyvtáraihoz hasonló körülményeket lehetett kialakítani. Ezen kívül még két hátránnyal is számolni kellett: az együttlakás kényelmetlenségeivel /tanteremhiány esetén némely könyvtárhelyiségben rendszeresen tanítanak, a felnőttek és a gyerekek zajtűrő képessége eltérő/ és az ,.iskolaidegenek” küszöbfélelmével. Iskolai könyvtári feladatokat ezek az egységek nem vállaltak, hiszen a közművelődésiek ellátására is alig képesek. Szerencsésebbnek csak az a kevés kivétel tekinthető, amelyek alapterülete és utcáról való közvetlen megközelíthetősége lehetővé teszi az oldottabb, fesztelenebb foglalkozásokat, esetleg a lakóterület felnőtt lakosainak ellátását is /Békásmegyer Dö- mös utca, Kőbánya/. A hálózat kettős funkciójú könyvtárainak létesítéséről /kijelölés, a működtetés szabályozása/ az ellátatlan lakótelepeken a Fővárosi Tanács VB. művelődési főosztálya a 119/1981 /М.К.13/ MM számú miniszteri utasítás alapján intézkedett. Ezeknek a könyvtáraknak az alapterülete, berendezése, állománya, személyi ellátottsága kedvezőbb az előbb említetteknél. Hatékonyságuk megítélésekor mégis ambivalens megállapításokat tehetünk. A könyvtári fehér foltok a lakótelepek térképéről nem tűntek el, legfeljebb egy kicsit kisebbek lettek. Igaz, hogy ez a könyvtár nyújt valamiféle ,.könyves környezetet”, de az iskola vezetése nem mindenütt tekinti igazán magáénak, s így a könyvtár nehezen válik az iskola szerves részévé. Másfelől pedig az iskola rendjéhez való igazodás korlátozza a közművelődési feladatokat, pl. a késő délutáni, hétvégi vagy a nyári szünidei nyitvatartási. A könyvtárhasználat fogalma a gyerekek tudatában összekapcsolódik az iskolával, így tanulmányaik befejezése után - mivel a közelben nincs is másik könyvtár - többnyire a kettős funkciójú könyvtártól is megválnak, A FSZEK hálózatában a 14, iskolában működő könyvtár közül jelenleg 8 csak az iskola portáján keresztül és többnyire szorgalmi időben érhető el, csupán ötben fogadhatnak felnőtt olvasókat is. Kevés kivételtől eltekintve a felnőtt lakosság sincs a lakótelepeken előnyösebb helyzetben. Újpalotán 117, Békásmegyeren 170 m^-es helyiségben folyik a mintegy 100 ezer főnyi lakosság könyvtári ellátása. A csepeli Széchenyi-úti és az 1987-ben átadott gazdagréti könyvtár telepítése, alapterülete, szolgáltatási rendje közelíti meg még leginkább a közvetlen lakóterület alapfokú ellátásának kívánalmait. Viszonylagosan tekintve azt mondhatjuk, hogy az elmúlt 10 év könyvtárépítési, bővítési eredményei jelentősek, az ellátóhelyek egyharmada ez idő alatt épült fel, a könyvtári alapterület közel duplájára emelkedett, elkészült néhány korszerű könyvtárépület. A hálózat működési feltételei mindazonáltal abszolút mértékben és fővárosi átlagban számottevően nem javultak. Az a könyvtári piramis, amelyet a hálózatfejlesztési koncepció megrajzolt, nem épült fel: labilis a fundamentuma, mert hiányos az alapellátás, a csúcs felé vezető lépcső foghíjas, mert a főkönyvtárak teherbírása gyenge, a piramis csúcsát képező régióközpontok pedig hiányoznak. 59
