A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése (1985-1986-1987) - I. Hálózatfejlesztés, szolgáltatásbővítés
JELENTÉS AZ 1985/86/87-ES ÉV MUNKÁJÁRÓL A három év munkáját nagyon erőteljesen befolyásolták a könyvtárat is egyre szigorúbb korlátok közé szorító gazdasági körülmények. Ugyanakkor a megoldások keresése számos újítást, ésszerűsítést hozott felszínre és szakmai megoldások modernizálásához vezetett. Ennek hatására felszínre kerültek a megoldást segítő ötletek. Megindult a hálózat korszerűsítése. Az új koncepció lényege az olvasók érdeklődési körét jobban szem előtt tartó állományépítés és kihelyezés. A sok kis egység átalakítása ún. családi könyvtárrá, jobb használati körülményeket és több,jobban elhelyezett, napi érdeklődésre számot tartó olvasnivalót és egyéb dokumentumot jelent. A magasabb szintű könyvtári igényeket a .Jcétfedeles” könyvtárak tudják kielégíteni. Erre szükség is van a színvonal megtartása érdekében, hiszen az előző étvtized az intézmény életének sikeres szakasza volt. Ez a minősítés a Fővárosi Tanács V.B. ülésén fogalmazódott meg, amelyen 1985-ben, - 12 év után - a könyvtár munkája napirendre került. Az olvasói létszám is túllépte a 200 ezret a beszámolási időszakban, habár a három év alatt lényeges ingadozást mutatott. Miután 1985-ben öt éves tervidőszak zárult, érdemes ezt az adatot az 1980-as számhoz is hasonlítani. Több, mint 20 ezerrel gyarapodott az olvasótábor, ami a könyvtár iránti kétségbevonhatatlan társadalmi igényt bizonyítja. S ez a szám nyilván nem független attól a ténytől sem, hogy néhány jelentős, korszerű egységgel bővült hálózatunk, miután befejeződtek a korábbi időszakban megkezdett építkezések. /Újabban nagyobb könyvtárak létesítésére már nincs anyagi fedezet./ Szolgáltatásaink körét is sikerült bővítenünk, előreléptünk a nem hagyományos dokumentumok beszerzése és forgalmazása terén, és lépéseket tettünk a számítógép könyvtári alkalmazásában. A beszámolási időszakban változás volt a könyvtár felső vezetésében. Sz. Kiss Csaba főigazgató-helyettes megvált az intézménytől, helyére felügyeleti szervünk Papp Istvánt nevezte ki. Elhunyt Mátrai Mátyás főigazgató-helyettes. I. Hálózatfejlesztés, szolgáltatásbővítés Az intézet hosszú évek óta keresi a megoldást a központi könyvtár helyiség gondjaira. Ebben az időszakban két bővítési lehetőség kínálkozott. A Baross utcai épületben egy üzlethelyiség, és a jelentősebb, a könyvtár mögött elhelyezkedő Reviczky utcai kollégium könyvtári célra történő átalakítása, amely a következő néhány év feladata lesz. Eddig a hasznosításra vonatkozó tervek készültek. A helynyerés a központi könyvtár munkájának és betelepítésének újragondolását vonta maga után. A hálózat két főkönyvtárral gyarapodott: 1985 márciusában nyűt Pestlőrincen egy 1000 m2 alapterületű intézmény,/a- mely azóta a XVIII. kerület kulturális centruma lett/ 1986-ban a XX. kerület új városközpontjában - egy volt gyárépület átalakításából - kétszintes főkönyvtár létesült, földszintjén nagyon szépen kialakított „családi részleggel”. 1985- ben a IV. kerületben /Káposztásmegyeren/ és a XXI. kerületben nyílt kettős funkciójú könyvtár, - az utóbbi felnőtteket is fogad - a Havanna úti lakótelepen gyermekek részére fiókkönyvtár. 1986- ban a XVII/2-es fiókkönyvtár kezdte meg működését, 1987-ben a Gazdagréti lakótelepen 270 m2 alapterületen a XI/3-as fiókkönyvtár. Az építkezésekkel, felújításokkal egyidejűleg - mint már utaltunk rá - a könyvtárak funkcionálisan megújultak. IAz előző évkönyv tartalmazza a hálózatfejlesztés új koncepcióját./ 1985-ben, felújítás után megnyílt az I/2-es, a XI/1-es, a XIII/1-es, a XIII/6-os, a XVII/l-es fiókkönyvtár és a VII. kerületi könyvtár. Gazdaságtalan működés miatt két fiókkönyvtárat meg kellett szüntetni. /1Х/2, ХХ/2/. 1986-ban felújítás, átalakítás történt a VII. kerületi és a XXII. kerületi főkönyvtárakban, a XI/2-es a XHI/3-as, a XXI/5-ös fiókkönyvtárakban. A III. kerületi Dömös utcai fiókkönyvtárat be kellett zárni, mert az épület életveszélyessé vált. A hálózat magasabb színvonalú szakmai irányítása és a jobb szolgálatások biztosítása érdekében központi ellátó szolgálat néven új egység kezdte meg működését 1987-ben. Tehermentesíti a fiókkönyvtárakat s részben a főkönyvtárakat a ritkán keresett dokumentumok beszerzése és tárolása alól. Átkölcsönzési állományt alakított ki, s ezt tervszerűen fejleszti. Kezeli a hálózat központi katalógusát, amelynek segítségével lebonyolítja a könyvtárközi kölcsönzést, részint saját, részint a tagkönyvtárak anyagából. Videokazetta gyűjteményt hoz létre, amelyből másolatokat készít a hálózat számára. A HFO-val közösen szerzeményezési tanácsadást végez. A központi könyvtár tájékoztatási kapacitása bővült a közhasznú információs szolgálat adatbázisának és működésének megszervezésével. Az érdeklődés alapján erre nagy a lakossági igény. Az ügyintézés megkönnyítésétől kezdve a kulturális szolgáltatások, intézmények, sajtótermékek ismertetéséig széles skálán mozog ez az új információs rendszer. Előrelépést jelentettek azok a szolgáltatások is, amelyek kisgépek bekerülésével váltak lehetővé. /Pl. a másolatszolgáltatás, videózás stb./ A hátrányos helyzetűek könyvtári ellátásában elsősorban a csökkentlátóknak gyűjtött hangoskönyvekkel, és a mozgásukban korlátozott idős, beteg emberek számára a dokumentumok házhozszállításával értünk el eredményeket. 5
