A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1983-1984
Klinda Mária: Kéziratok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állományában
című 1831-es kézirata (Bq 0910/290) s ekkori szerzemény Adam Clark 1840 körül Pesten írt autográf szerződésfogalmazványa, műszaki rajzokkal (B 0910/45, Hajdú 1.79). Schoen Arnoldtól 1933-ban jutottunk hozzá Puchner Jakab káplán 19. század eleji latin nyelvű autográfiájához a budai vízivárosi Szent Anna templom és plébánia történetéről (B 0910/49, Hajdú 1.50), 1934-ben pedig ifj. Köleséri Sámuel (1661-1732) „Compendium juris Transylvanici” című munkájának 1769-es másolatához (09/6987)/ Ezévi szerzeményünk Matlekovits Sándorné Szűk Róza gordonkaművésznő naplója is (Bq 0910/196, Hajdú 1102), melyről Koch Lajos tanulmányát olvashatjuk évkönyvünkben17. 1934-es évkönyvünk országos viszonylatban is fájdalmas elszalasztott lehetőségről tudósít gyarapodási jelentésében: „Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a maros- vásárhelyi Teleki könyvtárból piacra került corvina megvásárlását a Fővárosi Könyvtár és a székesfőváros vezetősége is gondos mérlegelés tárgyává tette és nem rajtunk múlott, hogy a . . .15. századi Tacitus-codex külföldön cserélt gazdát”18. Ugyanez a jelentés közli, hogy Ballagi Aladár 17-18. századi budapesti bibliográfiája „a Ballagi család előzékenységéből” a könyvtár tulajdonába került befejezés és sajtó alá rendezés céljából „s Buda visszafoglalásának . . . 250 esztendős fordulójára tervezett . . . kiadványunk elkészítésében nagy hasznunkra lesz”19. Ma nem tudunk a kézirat hollétéről. Érdeklődésre tarthatnak számot a magyar írók nyomorának enyhítésére, életviszonyainak javítására Budapesten 1934-ben összehívott írói értekezlet jegyzőkönyvei (Bq 0910/107, Hajdú 1.142). További forrásértékű beszerzések az évtized közepe táján Zierler J. T. német nyelvű visszaemlékezései a gyöngyösi, majd a pesti piaristáknál töltött évekre és az 1838-as árvízre (B 0910/53, Hajdú 1.97), valamint 34 db vegyes irat és egykorú másolat a szabadságharc és leveretése utáni időkből (Bf 0910/173, Hajdú 1.89). 1937-es évkönyvünk kiemelten emlékezik meg azokról a Brunszvik Teréz- kéziratokról, amelyek az előző évben jutottak a könyvtár tulajdonába De Gerando Attiláné Teleki Iréntől (B 0910/55, Hajdú 1.41). A Czeke Marianne rendezésében 9 dobozt megtöltő becses kéziratok egy része nyomtatásban is megjelent20. Ugyanekkor céhirataink a Pesti tobákos céh (tímárok) mesterkönyvével gyarapodtak (Bq 0910/121, Hajdú 1.57). Az utókor számára Lamatsch Sándor tanulmánya őrizte meg Kempelen Farkas német nyelvű költeményeinek, egy színművének, fordításainak és másolatainak emlékét, melyeket a „Gedichte von W. V. K.” című, Kempelen saját tus- és szépiarajzaival és rézkarcával díszített 1751. és 1757-es, bőrkötésű kötetek tartalmaztak21. A művelődéstörténet szempontjából értékes kéziratok a Kempelen-családtól jutottak birtokunkba és az akkori Szüry-gyűjteményben az Sz 6013—6014 jelzeteken nyertek elhelyezést. További sorsuk ismeretlen, talán a háborús veszteségek listájára kell írnunk eltűnésüket. 1936- os vétel az ismeretlen műszaki rajzoló, Max Felix Paur (Pauer) „Originalskizzen aus Ungarn” című ceruza- és tus- rajzgyűjteménye (Bq 0910/296), melyet Jajczay János tanulmánya ismertet22. A rajzok a könyvtár kiadásában 1978-ban album formájában megjelentek. 1937- ben a Pesti kötélverő céh pénztárnaplója gyarapította a Budapesti gyűjtemény céhiratait (B 0910/57, Hajdú 1.42). Az évtized kétségkívül legkimagaslóbb szerzeménye 1938-ban az 1403 és 1439 között összeállított s 1503-ig kiegészített Budai városi jogkönyv, az „Ofner Stadtrecht” 16. század eleji másolata (Bq 0910/60, Hajdú 1.1), melyet Bozsenik Bélától 5000.- Р.-ért vásároltunk. 1939-es évkönyvünk rövid ismertetése után Relkovic Néda szakszerű tanulmányban foglalkozott a kódexszel23. Ez évben még egy 16. századi kézirathoz jutottunk :П. Lajos király Ferdinánd főherceghez intézett 1521. júl. 17-i segélykérő levelének és ehhez kapcsolódó híreknek egykorú másolatához (Bq 0910/58, Hajdú 1.3), melynek valószínű forrása Hajdú Helga szerint egy a 16. századi nyomtatványok bibliográfiáiban számon nem tartott, ismeretlen röplap. További, az évtized végén könyvtárunkba került kéziratok: egy 18. századi német nyelvű másolat Buda 1686-os ostromáról (B 0910/21) s két emlékkönyv: egyikük, Csikány Máriáé, 1789 és 1829 közötti német és magyar bejegyzésekkel és rajzokkal van ellátva, Pozsonyban, Aszódon, Pesten stb. keltezve (B 0910/59, Hajdú 1.39), a másik Carl Karsché 1819 és 1835 közötti német bejegyzésekkel, közülük 31 Pesten kelt (B 0910/126, Hajdú 1.59). Bessenyei Tariménese 3. könyvének 1815-ös másolata (Sz 2924) egykor Ballagi Aladár tulajdonában volt s a Postatakarékpénztár Árverési Csarnoka közvetítésével jutott el hozzánk 1939-ben. Szintén 1939-es vétel béréi Farkas András „Hárman voltak a szövettséges [!] fejedelmek” című autog- ráfiája (Sz 2982). Egyebek között az 1838-as pesti árvízről is tudósít Pinte Krisztina Munkácson kelt egykorú levele leányához (B 0910/56, Hajdú 1.78). Adam Clark 1841 —1843-ból származó iratai a Lantos cégtől származtak a Fővárosi Könyvtárba (Bf 0910/122, Hajdú 1.83). Említenünk kell Szilády Áron magyar értelmező szógyűjteményének A-tól Ö-ig terjedő autográfiá- ját az 1860-as évekből (09/501, Hajdú 11.226). 1939-es évkönyvünk hírét adja, hogy J. A. Seyler miséjének partitúrája a „közelmúltban” a könyvtárba került (Bq 0910/70, Hajdú 1.54) és Koch Lajos tollából tanulmányt is közöl róla24 .Ady Endre 27 levele és 6 verskézirata Révész Béla jegyzeteivel a Központi Városháza tulajdonából 1937-től, illetve 1941-től gazdagítja kéziratállományunkat, (q 09/6390, Hajdú I. 129). A negyvenes évek elején is jelentős kéziratokat tudott vásárolni Budapesti gyűjteményünk, mint például 1940-ben Kacsóh Pongrác János vitézének autográf partitúráját a szerző bejegyzéseivel (Bq 0910/61, Hajdú I.132)25. Ekkori szerzemény a Pester Lloyd Társulat 1865—1878-as eredeti iratainak gyűjteménye (Bf 0910/82, Hajdú 1.104), egy 1867-es orvosi ismer- tetésa budai Rácfürdöröl (Bq 0910/118, Hajdú 1.105), Adam Clark újabb levelei és iratai a Lánchíd építésével kapcsolatban (Bf 0910/143, Hajdú 1.90) Simon Clark tulajdonából, s egy 1851-ben Bécsben kiállított eredeti bárói oklevél Anton Dietrich budai várparancsnok számára a magyar szabadságharc ellen küzdő császári seregekben szerzett „érdemeiért” (Bq 0910/129, Hajdú 1.96). 92
