A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1983-1984
Mayerné Baán Magdolna: Iparosok és gyári munkások kulturális egyletei Soroksáron a kezdetektől 1950-ig
A soroksári iparosok és gyári munkások kulturális egyletei Soroksáron a különböző társadalmi osztályok és rétegek külön-külön létrehozták a maguk önálló szervezeteit. (Lásd 1. sz. melléklet) Nyitottságánál és mozgékonyságánál fogva az iparos és gyárimunkás réteg határozta meg mégis a község művelődési arculatát, ők rendelkeztek a legnagyobb tömegbázissal, így a legnagyobb tömegeket voltak képesek megmozgatni. Az őstermelő paraszti réteg egyáltalán nem, az értelmiségiek is csak saját körükben mozgattak meg rendezvényeikkel embereket. Az iparos és szervezett munkás előadások, megmozdulások viszont tömegeket vonzottak. A soroksáriak hamar kapcsolatba kerültek a munkásmozgalommal. Németajkúak lévén a gyárakban szót értettek a hazánkba importált szakmunkásokkal, és a vakolás /vándorlás/ Németország, Ausztria városaiban, az ifjú mesterlegény jelöltek szakmai tudásán kivül tudatukat is formálta. Soroksáron már 1895-ben illegális marxista körök alakultak, és az 1900-as évek elején a korabeli újságok arról tudósítanak, hogy a szociáldemokraták többségben vannak a község vezető testületében. Mindazok a jelenségek és közösségi formák, amelyek a magyar munkásmozgalomra és munkásművelődésre jellemzőek, a kezdetektől 1945-ig nyomon követhetők e pestkörnyéki községben is. A különböző önképző- és olvasókörök, a szakegyesületek, a munkásénekkarok, a műkedvelő színjátszókörök, szavalókórusok, zenekarok, sportkörök stb. alakulásának, működésének körülményei itt sem könnyebbek, mint máshol. Talán az újra való gyorsabb reagálás, a nyitottság és a kétnyelvűség teszi mássá a soroksári munkáskultúra produktumait, jellemzőit. Már 1896-ban megalakult az Iparos Ifjak önképző és Munkaközvetítő Egyesülete. Egy 1890-1900 között készült fénykép, szociáldemokratákból álló munkásmozgalmi zenekarról készült. Az első előkerült adat a színjátszásra vonatkozóan 1898-ból való. A zenekedvelő soroksáriak nagy tömegét vonzották a különféle zenekarok előadásai, úgyis mint hallgatókat, úgyis mint te- vékeny résztvevőket. Zenekarok Az Első Soroksári Munkás Fúvószenekar 1. Vezetőjük Persch Péter volt. A csoportképen a zenekar tagjai a következők (azonosították ifj. Fochs Mihály és ifj. Ott József): Ott Sebő, Fochs Mihály, Merx Lőrinc, Hartmann Lőrinc, Leimeter András, Schirling Ferenc, Kaiser Mihály, Merx György, Holczmann ?, Schmiedt Adám, Ott József, Geburth János, Thallmayer András, Ott György. A zenekar vezetője, Persch Péter egy soroksári 3-5 holdas kisparaszt gyermeke. Arra, hogy ő hol tanult meg zenélni, írott és szóbeli fonás nem adott választ. A zenekar tagjai iparosok és gyári munkások voltak. Ez a zenekar fúvószenekar volt 1 harmonikával. Az 1914-ből előkerült csoportképen e zenekar összeállítása már más képet mutat. Holczmann ? dob, ifj. Fochs Mihály hegedű, Persch Péter klarinét, Schneck Mátyás gombos harmonika, Wieland József harsona, Muskovits Sándor hegedű. A zenekar általában szocialista indulókat játszott, de meghívták őket különböző mulatságokra, esküvőkre, bálokra is zenélni. A zenekari tagok házában gyakoroltak, mindig másnál. Leginkább ünnepélyeken, felvonulásokon, május elsejéken, majálisokon szerepeltek nemcsak Soroksáron, hanem pl. Dunaharasztin, Taksonyban, Csepelen, Józsefvárosban, Budafokon, Kőbányán is. A Népszava 1906. május 8-i számában olvasható egy tudósítás a soroksári május 1-jéről. A munkásság du. 2 órakor gyülekezett a Krausz vendéglőben. Onnan tüntető menetben, jelzőtáblák alatt és zeneszóval vonultak a Molnár-szigetre. Itt egy kisfiú és kisleány szavalata után az ünnepi szónok méltatta a nap jelentőségét a közel 2000 fős hallgatóság előtt. Késő estig szórakoztak, majd lampionos menetben hazavonultak. A visszaemlékezésekből kiderült, hogy a május 1-jei felvonulásokaközség több távoli pontjáról indultak a szigetre. A különböző vendéglőkből induló zenés felvonulás indulási pontjait azért tették távol a község centrumától, hogy útjuk során minél nagyobb tömeget vonzzanak a megmozdulásra. Óriási embertömeg vett részt ezeken a májusi ünnepségeken. A szociáldemokrata eszméknek nagy befolyásuk volt a századfordulón a község lakosságára. Szívesen emlékeztek vissza a Csepelen tartott majálisokra is. Emlékezetes, hogy este gyalog jöttek haza zeneszóval. Van egy kottatöredék a soroksári könyvtárban (helytörténeti gyűjtés), amely ezeknek a hazajöveteleknek az emlékét őrzi: Von Csepel Nach Soroksár Polka francé Clarinett in В a fejléce. Helybéli szerzemény, ismeretlen szerző. Az első vüágháború vetett véget a zenekar működésének. Tagjai bevonultak katonának, és mint katonazenészek kerültek Szerbiába. Amikor Belgrád alatt szétverték a csapatokat,a zenekar átkerült Bácskába egy Csenta nevű faluba. Onnan küldték haza hangszereiket. A Persch zenekar, mint soroksári zenekar játszott hanglemezre is, pl. a Franklin polkát, több indulót, keringőt és landlert. 75
