A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1983-1984
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése (1983-1984) - I. Hálózatfejlesztés - II. A könyvtár állománya
A FŐVÁROSI SZABO ERVIN KÖNYVTÁR JELENTÉSE 1983-1984 Az országos tendenciával szemben az 1983-as, 84-es évben könyvtárunk iránt fokozódott a lakosság érdeklődése. Ezt legszembetűnőbben a statisztikai adatokon lehet lemérni, melyek szerint több, mint 15 ezerrel nőtt a beiratkozott olvasók száma, és emelkedik - ha kisebb arányban is - a forgalom. Ez a jelenség több okkal is magyarázható, de valószínűleg legfontosabb közülük, hogy az évtized elején nyitott új egységek olvasótábora mostanra stabilizálódott. Szerepet játszanak a fejlesztés irányai is, olyan új szolgáltatások, amelyek iránt az igény mostanában alakult ki. Ez az adott években elsősorban feltárások készítését, dokumentáció kifejlesztését jelentik, de vonatkozik a könyvek mellett más dokumentumtípusok beszerzésére, forgalmazására is. Az egyre romló gazdasági feltételek közepette azonban ezt csak rendkívüli erőfeszítések árán lehetett megoldani. Megindítottuk - 1983-ban - a számítógépes szociológiai információ szolgáltatást, amely a szakemberek és érdeklődők számára a külföldi folyóiratok anyagának gyors megismerését teszi lehetővé. 1984-ben megnyitottuk a hálózat első artotékáját, amelyben eredeti grafikák kölcsönzésével állunk az egyéni használók és intézmények szolgálatára. A személyzet mintegy 10%-os csökkentése ellenére megtartottuk, sőt néhol növeltük az 1982-ben meghosszabított nyitvatartási időt, amellyel jobban alkalmazkodunk a lakosság szabadidejéhez. I. Hálózatfejlesztés A fejlesztés üteme 1983-ra lelassult, csupán Békásmegyeren nyűt két - egyenként 170 m2 alapterületű - fiókkönyvtár a felnőttek, illetve a gyermekek ellátására. Ez természetesen csak kevésbé enyhítheti a lakótelep kulturális ellátatlanságát. A bibliobuszok megállóhelyeinek számát 22-ről 31-re növeltük a peremkerületek ritkábban lakott részem. Ezévben a gazdaságtalan egységek felülvizsgálata során megszüntettük a XII. kerületi Hollós úti, 1984-ben a XV. kerületi Kozák téri és a IV. kerületi Vörösmarty úti fiókkönyvtárakat. Miután a gyermekek könyvtári ellátásának javítása csakis sűrűbb könyvtártelepítéssel lehetséges és erre a Fővárosi Tanács csupán az iskolákban működő ún. kettős funkciójú könyvtárak létesítésében látott lehetőséget, kijelölt hat iskolát, amelyben intézményünk ilyen egységeket hozhat létre. Közülük 1984-ben kettő megnyílt, egy a XVII. kerületi Újlak utcában, amely 360 nies alapterületen átmenetileg főkönyvtári feladatokat is ellát, a másik a XV. kerületi Bogáncs utcában kezdte meg működését. A II. kerületi Tanács kezdeményezésére fiókkönyvtár nyűt a Budenz utcai iskolában is, amely javítja a környéken a felnőttek és gyermekek alapellátását. így 1984. végén a hálózat 95 egységet számlált. 1983-ban felújítás után megnyílt a IV., VI., XTV. kerületi főkönyvtár, a IX. kerületi könyvtár és a 9-es gyermekkönyvtár. 1984-ben a VIII. kerületi főkönyvtár és a XIV. kerületi Ilka utcai fiókkönyvtár rekonstrukciója fejeződött be. Tatarozták a bibliobusz tápraktárát. 1983-ban 5, 1984-ben 6 könyvtár fiókkönyvtárrá alakításával befejeződött az új hálózati struktúra kiépítése. 1978-tól 1984- ig folyamatos könyvtár átszervezésekkel létrejött a főkönyvtárak rendszere. Ez kerületi decentralizálást jelent, igazgatási feladatokat ellátó alközpontok és a hozzájuk tartozó fiókhálózat működését. Azokban a kerületekben, ahol megépült a részleges felsőfokú könyvtár, a kerületi lakosok differenciált ellátása biztosított. A kisebb alapterületű főkönyvtárak fiókjaikkal igyekeznek megosztani a speciális könyvtári szolgáltatásokat. Ez azonban a rossz feltételek miatt kevés helyen sikerül. A fiókkönyvtárak mintegy felében a szűkös helyviszonyok között nincs mód megfelelő gyűjtemény elhelyezésére, hiányzik az olvasóterem, fonotéka, kiállítási terem, klubszoba. 1983-ban az új szervezethez igazodva megváltozott a könyvtárak számozása. (A római számok a kerületet jelentik, az arab számok a fiókkönyvtárak jelzésére szolgálnak.) A rendszerben öt, a főkönyvtárhoz kapcsolt kerületi könyvtár működik, amely magas olvasói létszáma, állományának nagysága miatt nem alakítható át fiókkönyvtárrá. U. A könyvtár állománya A könyvtár teljes állománya 1983-ban (a létesítendő könyvtárak raktára és a központi fölöspéldány-raktár anyagával együtt) 4 163 225, 1984. december 31-én 4 288 822 egység volt. A dokumentum növekedés 151 561, illetve 125 597 db.. 5
