A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Biró Ferenc - Csemák Béláné - Tverdota Miklósné: A 12-es könyvtár története
alakult ki a 12-es könyvtár és egyes nagyüzemi szakszervezeti könyvtárak között, így az ÉVIG, Kőbányai Sörgyár, Kőbányai Textilgyár, Északi Járműjavító könyvtáraival. Segítségnyújtás céljából a könyvtár 1959-ben részt vett több üzemi szakszervezeti könyvtár felülvizsgálati munkálataiban is. (Kőbányai Konzervgyár, EKA, Lampart, Fehérneműgyár.) A kerületi tanács művelődési osztálya 1960-tól létrehozta és működtette a Népművelési Tanácsot, mely a koordinációs tevékenysége mellett, havonta adott ki írásos tájékoztatót a kerületben folyó kulturális eseményekről. A könyvtár e tájékoztató számára irodalomjegyzéket állított össze a rendezvényekhez és rövid ismertetéseket közölt a megjelenő új könyvekről. A kerületi pártbizottság mellett működő kulturális, könyvtárügyi albizottságnak tagja volt a könyvtár vezetője is. Egy alkalommal párttitkároknak és üzemi főmérnököknek adott tájékoztatást a könyvtár szolgáltatásairól. Kapcsolatban álltak a kerületi Nőbizottsággal, a Hazafias Népfronttal és az ifjúsági szervezetekkel is. Eredményeket értek el az együttműködésben a kerület négy közép- és egy szakközépiskolájával is. Az 1957— 1969-es időszaknak maradandó eredménye volt a jó munkatársi kollektíva kialakulása. A már említetteken kívül ekkor kezdte pályafutását Lakatosné Bér Piri ebben a könyvtárban és idekerült Kelecsényiné Fogarasi Éva. Mindkettő jól felkészült tájékoztató könyvtárossá fejlődött a társadalomtudomány, illetve a műszaki irodalom területén. A szakmai és társadalmi munkában egymást kölcsönösen segítő együttes alkalmas volt az új nagy feladatok teljesítésére. 1970 - 1979 A X. kerület főkönyvtárának fejlődésében ez az évtized izgalmas és mozgalmas időszak volt, hiszen ekkor alakult át a középszintű feladatokat ellátó könyvtár napjaink követelményeinek megfelelő korszerű és felsőfokú ellátást nyújtó intézménnyé. Fejlődésének választóvonala 1975 decembere volt, amikor a Füzér utcát elhagyva, a Pataky István téren felépült új művelődési központban 1500 m2 alapterületen megnyitotta kapuit. Ezért ezt az időt 2 részre bontva érdemes áttekinteni: 1970-től az új könyvtár megnyitásáig, 1975 decemberéig, majd a megnyitástól 1979. december végéig, az ötvenéves jubüeumig. A könyvtár vezetője e periódusban Bacsa Andrásné volt, helyettese 1970—1975 között Lakatos Péter- né, 1975—1979 között Tverdota Miklósné. Az 1970-es évek elején megnőtt az igény a könyvtári tájékoztatás, és az elmúlt évek gyakorlatától eltérő, új elképzelésekre épülő könyvtári pedagógia iránt. A III. Országos Könyvtárügyi Konferencián megfogalmazták a közművelődési könyvtárügy új, korszerű követelményeket tartalmazó követelményrendszerét. Az olvasószolgálati munka irányának alakulásában fontos szerepet játszott még az 1972-es oktatáspolitikai határozat és a Művelődésügyi Minisztérium által a 18 éven aluli ifjúság könyvtári ellátásának javítására kiadott Irányelvek . Ezekben az években a kőbányai könyvtár fő feladatait is az említett dokumentumokban megfogalmazott követelmények alakították. Tehát feladat volt a tájékoztató munka megszervezése, az olvasói ízlésnevelés, és az ifjúsággal való céltudatos könyvtárpedagógiai foglalkozás. Mindezek teljesítésével párhuzamosan kellett előkészíteni az új könyvtárat. Állománya 1970-ben a fiókokéval együtt 47 359 kötet volt. A befogadóképesség ezzel a mennyiséggel teljesen telítődött. Raktárában a polcok a mennyezetig értek. Az 1970-es jelentés szerint az állományfejlesztés legnagyobb akadályát a helyhiányban látták. A kerületi tanács népművelési osztályának vezetője a kerület könyvtári helyzetéről összeállított anyagában hasonlóképpen nyilatkozott. „Működésük színvonalas, de a jelenlegi szűkös lehetőségeik nehezítik a továbbfejlesztést.”34 Ebben az évben, 1970-ben vált le a gyermekrészleg, s Bóta Gyuláné vezetésével önálló gyermekkönyvtár lett. A gyermekekkel való foglalkozásban az elért eredményekre támaszkodva dolgoztak. Külön figyelmet fordítottak a fizikai dolgozók gyermekeire.35 A felnőtt könyvtárhoz 2 vegyes fiókkönyvtár tartozott. A jelentősebb a Gergely utcában lévő, amelynek állománya 1975-ben 6995 kötetből állt, olvasóinak száma 767 volt. A Városszéli telepen működő fiók lényegesen kisebb volt. Itt 800 kötetet és 98 olvasót tartottak nyilván. Kezelését kezdetben a kerületi 75
