A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése (1979-1980) - I. Hálózatfejlesztés

1980 az V. ötéves terv záró éve volt. Ezért a jelentés bevezetőként a szokásos számadatoknál bővebben dokumentálja a főbb mutatók változásait, amelyek általános tendenciaként értékelhetők. Elsősorban a kölcsönzött kötetek, illetve a kölcsönzők számának csökkenése említendő. Eltér az országos tapasztalattól, hogy az olvasók száma a hálózatban nem csökkent, sőt az utóbbi két évben jelentősen emelkedett szoros összefüggésben a hálózat alap területének bővülésével. Szembetűnő a helyben olvasók számának növekedése.

A hálózati rendszer továbbfejlesztése érdekében tett intézkedések hatását jelzi a könyvtári egységek számának alakulása. A gazdaságosabb működtetés, a központi szolgáltatások és a lépcsőzetes ellátási elv erősítése érdekében csökkent az önálló egységek száma, s a fiókkönyvtárak száma több mint 50 %-kal növekedett.

Az 1979—80-as évek lényeges változást hoztak az intézet vezetésében. Révész Ferenc főigazgató, aki 1956 szeptemberétől töltötte be ezt a tisztet, 1979 végén nyugdíjba vonult. Ez év július 1-én Hont Péter- né főigazgató-helyettes ment nyugdíjba, helyére Kiss Jenő kapott kinevezést. Július 1-től december 31-ig Szőke Tiborné megbízott főigazgatóként vezette az intézetet. 1980-ban Kiss Jenőt felügyeleti szervünk előbb megbízta a főigazgatói teendők ellátásával, majd kinevezte főigazgatónak, Deák Sándort gazdasági igazgatónak Papp Györgyné gazdasági igazgató nyugdíjazása miatt, és Mátrai Mátyást főigazgató-helyettesnek.

1979-ben ünnepelte a könyvtár alapításának 75. évfordulóját, erről e kötetben külön beszámoló olvasható. A Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója, a nemzetközi gyermekév, 1980-ban az MSZMP XII. kongresszusa, hazánk felszabadulásának 35. évfordulója és több irodalmi és történelmi évforduló, a kialakult gyakorlatnak megfelelően alkalmat adott a kulturális politika célkitűzéseinek könyvtári eszközökkel való szolgálatára.

A beszámoló bevezetőjében kiemelést érdemel az MSZMP Budapesti Bizottsága közművelődési Bizottságának állásfoglalása, amelyet 1979-ben a munkások és a fiatalok könyvtári neveléséről hozott.

I. Hálózatfejlesztés

Az új központi könyvtár tervezésével kapcsolatos munkálatokat, amelyek az ötéves terv időszaka alatt folytak, 1980 végén a fővárosi tanács illetékes főosztálya - a szükséges fedezet hiánya miatt — leállíttatta. A jelenlegi könyvtárépület elavultsága, szűk kapacitása, zsúfoltsága, egész helyzete az utóbbi két évben tovább romlott, ezért hangsúlyozzuk, hogy ebben az épületben a központi könyvtár hovatovább képtelen ellátni feladatát. A zenei gyűjteményben megkezdődtek az átalakítással, bővítéssel összefüggő munkák.

1979- ben befejeződött a Baross u. 18. sz. alatt a nyomdai fotó épületének felújítása. Az 1979. január 17-i Baross utcai víznyomócsőtörés olyan károkat okozott, hogy a központi könyvtár február 9-ig nem üzemelhetett, s a teljes rendbehozatal csak a III. negyedévben fejeződött be.

A kerületi könyvtárhálózat a beszámoló időszakában több egységgel gyarapodott. 1980-ban a hálózat egységeinek száma 98. Ebből csak felnőtteknek kölcsönzött 24, csak gyermekeknek 26 egység, 48 helyen pedig mindkét rétegnek nyújtottak szolgáltatást. A lemezkölcsönzést két kerületi könyvtár kezdte meg, de zenei szolgáltatás 12 egységben volt. Két mozgókönyvtár 29 — többségében a peremkerületben lévő — megállóban kölcsönzött.

1979 első felében nyílt meg Kelenföldön a 3-as könyvtár 1250 m2-en,a Budapesti Művelődési Központ épületében. Biológiai szakrészlege, sokszínű csoportos foglalkozásai más kerületekből is vonzottak látogatókat. Ugyanebben az évben három, 1980-ban további két általános iskolában nyílt új fiókkönyvtár, s a XV. kerületben, a Doktor Sándor utcai új úttörőházban megnyílt a 34-es könyvtár gyermekrészlege.

Mindkét évben dolgoztak a Dagály utcai főkönyvtár előkészítésén és a VII. kerületi 22-es könyvtár pré- zensz-részlegének kialakításán. Elkészült az erzsébeti főkönyvtár és a XVII. kerületi új könyvtár terve.

1980- ban a régebbi 27-es erzsébeti könyvtárat meg kellett szüntetni — szanálás miatt.

Számos helyen volt felújítás, bővítés, amelyet rendszerint új szolgáltatások bevezetése követett. Pl. 7/3-as, 8-as, 13/2, 25/2-es, 46-os, 6-os, 9-es, 34-es, 38-as könyvtár, 2-es, 7-es, 8-as, 20-as gyermekkönyvtár. 1980-ban egyesült a 6-os felnőtt és gyermekkönyvtár, valamint a 14-es felnőtt és gyermekkönyvtár.

6