A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése (1979-1980) - VIII. Igazgatás, kapcsolatok
E bizottsággal megvitatásra kerültek hat vázlat segítségével folytatott beszélgetések tapasztalatai. 50 értékes, kevésbé keresett szépirodalmi mű forgalmának figyelését javasolták tíz könyvtárnak. A 20-as könyvtárban az előjegyzéseket, a 4-es és a 22-es könyvtárban a kölcsönzött művek összetételét vizsgálták olvasószolgálati és állománygyarapítási szempontok alapján. Az 1-es könyvtárban a kézikönyvtár állományát és forgalmát, valamint a különböző korcsoportok olvasmányait elemezték. A 6-os könyvtárban írásban rögzítették az irodalmi, zenei és képzőművészeti ízlésvizsgálatok tapasztalatait, amelyeket a 14—19 éves olvasók között szereztek. Az egyes olvasói kategóriák (pl. vezető-, szakalkalmazott, nyugdíjas) valódi tartalmát vizsgálták és ezeket feljegyezték a kölcsönző tasakokra az 1-es és a 11-es könyvtárban. Könyvtár- használati szokásokat tártak fel az 5. osztályosok körében a 11-es gyermekkönyvtárban. Jelentés készült a XVII. kerületi Tanács VB. kérésére a kerület könyvtárügyének helyzetéről, valamint a Művelődési Minisztérium részére a 18 éven aluli ifjúság könyvtári ellátásáról és az ifjúsági törvény végrehajtásáról hálózatunkban. A hálózatra vonatkozó adatok gyűjtésével kapcsolódtak az OSZK felméréséhez, az országos kataszter részére. 1980-ban életbelépő állománynyüvántartási szabványoknak megfelelően, útmutató készült az új csoportos leltárkönyvre való áttéréshez. Az Ügyviteli és kezelési szabályzat átdolgozott és bővített kézirata tartalmazza az 1977 óta megjelent intézkedéseket, a könyvtárosok észrevételeit, javaslatait. 1980-ban felülvizsgálták valamennyi fiókkönyvtár munkáját. Az intézet életének eseményeit, a módszertani tapasztalatokat negyedévenként a Könyvtári Híradóban publikálták, az utóbbi években a szakszervezeti közművelődési könyvtárhálózat híreit is. Mind a módszertani irányításban, mind a hálózati együttműködés szervezésében fontos szerepet töltött be a Híradó. Együttműködés a hazai társintézményekkel, társadalmi szervezetekkel Az intézet valamennyi osztálya és a kerületi könyvtárak is munkakapcsolatot tartottak fenn több hazai társintézménnyel és társadalmi szervezettel. A munkatársak közül többen tagjai az MKE elnökségének, szekcióinak, részt vettek a vándorgyűlések, szekció-ülések szervezésében, munkájában. A KMK dolgozóival szakmai kérdésekben folyamatosan konzultáltak munkatársaink. Az Eseménynaptár szerkesztése és kiadása, a helytörténeti gyűjteményekkel összefüggő különböző kérdések (a Minerva anyaggyűjtése és időszerű feladatok megvitatása „A képi ábrázolás szerepe a helytörténeti munkában” c. módszertani anyag elkészítése), vagy a négy kerületi könyvtárban vizsgálatszervezés a könyvtárhasználati szokásokról — egy nemzetközi elemzés részeként - csak példa az együttműködésre. Képviselték intézményünket az OKT, a TIM, a Magyar Szociológiai Társaság, az ISBD munkabizottságaiban. Sokirányú kapcsolata volt a könyvtárnak a TIT budapesti szervezetével, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságával, a honismereti és helytörténeti bizottságokkal, a KISZ Budapesti Bizottságával, a Magyar Üttörők Szövetsége Budapesti Elnökségével, az Országos Propagandabizottsággal, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalattal, a Zeneműkiadó Propagandaosztályával, a Zeneművészek Szövetségével, az Országos Filharmóniával, a Rádió és a TIT zenei osztályával, a TV és a Rádió műsorszerkesztőségével. Együttműködési szerződést kötöttek a Budapesti Történeti Múzeummal, az Országos Egészségnevelő Intézettel. Egy-egy munkatárs tagja az IBBY magyar szekciójának, a „Móra” kiadói tanácsának, a Budapesti Népi Ellenőrzési Bizottság kulturális szakbizottságának, a könyvtári kö i/veket minősítő bizottságnak. Eredményes volt a törekvés, hogy a könyvtár tevékenysége jobban beépüljön a könyvtárügy egészébe. Megállapodás jött létre a Könyvértékesítő Vállalattal, hogy közérdekű kiadványainkat a Könyvtárellátó forgalmazza, az Állami Könyvterjesztő Vállalat két boltjában árusította kiadványainkat. A szociológiai kooperációs körben a partnerek száma és a munka tartalma is fejlődött. Jellemző, hogy 1971-ben az országba érkező kurrens szociológiai lapok felmérésében csak 13 könyvtár vett részt, 1979-ben 75 gyűjtemény segítette ezt a munkát. Nemzetközi kapcsolataink alakulása 1979-ben az INTAMEL gondozásában készülő nemzetközi bibliográfia számára 50 műből álló kézi- könyvtári jegyzéket,illetve ismertetést állítottak össze a kurrens magyar kézikönyvekről és a magyar irodalmat reprezentáló legfrissebb kiadványokról. 30
