A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Könyvtárunk jubileuma - Szőke Tibomé: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkája és tervei
A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR MUNKÁJA ÉS TERVEI A 75 éves Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szolgáltatásaival része Budapest kulturális életének, részese a szocialista kultúra fejlesztéséért folytatott mindennapos küzdelemnek és nem lebecsülhető eredményeinek. Az alapító Szabó Ervin könyvtárpolitikai koncepcióiból -amelyeknek realizálódása 75 évvel ezelőtt kezdődött el egy modern szellemű nyilvános könyvtár megnyitásával és egy modern szervezetű nagyvárosi könyvtárhálózat körvonalainak kirajzolódásával —, máig ki nem apadó forrásként meríthetünk. A századeleji magyar társadalmi progresszió, s forradalmi mozgalom kibontakozása, kapcsolatai, kölcsönhatása a társadalomtudós, a könyvtárpolitikus Szabó Ervinnel és intézményével — majd a Magyar Tanácsköztársaság 133 napja a fővárosi könyvtárügy viharos felfelé ívelésének korszaka. A könyvtár felszabadulás utáni fejlődésében mindenkor kimutatható a kölcsönhatás kulturális életünk adott szakaszának szükségletei és az intézmény munkája között. Az a korszakváltás, amely a 60-as években bontakozott ki, magasabb követelményeket támasztott a könyvtárakkal szemben is. Ez tükröződött a III. Országos Könyvtárügyi Konferencia ajánlásaiban. Ekkor épültek ki intézményünkben a központi szolgáltatások, melyekhez elsősorban a szervezeti feltételek voltak adottak. Napjainkban 95 helyen van könyvtári egységünk, tizenöt közülük iskolában, művelődési házban, úttörőházban. Autóbuszkönyvtárak hazánkban Budapesten jelentek meg először. A fővárosi peremkerületek harminc távoleső pontjára juttatnak el évente mintegy százezer kötet könyvet, olyan területekre, ahol az igénybevevők nagyobb hányada korábban sehol sem olvasott, ahol az átlagosnál magasabb az aktív korosztályok részvétele s ezen belül a munkások aránya. A FSZEK könyvtárai egységesen gazdálkodó centralizált szervezetben dolgoznak. Ez teszi lehetővé a hálózat ellátó rendszerként való tevékenységét. A működési nyomtatványok,a propagandaeszközök, a bibliográfiák központilag készülnek — évente mintegy 500 féle kb. 1 000 ív terjedelemben — a szerkesztői munkától a teljes technikai kivitelezésig. Eleven organizmus a tároló és duplumraktár, amely nagymennyiségű könyv újraelosztásának feltételeit biztosítja az egységek között. A hálózati központi katalógus és a ráépült könyvtárközi kölcsönzés révén napirendre kerülhetett az állomány alakításának könyvtártípusok szerinti gazdaságosabb differenciálása, s egyszersmind az olvasói igények gyorsabb kielégítése is. A hatvanas években indított módszertani kiadványsorozatok, mint például az „Olvasáselemző vizsgálatok", munkások, pedagógusok olvasói szokásairól, a természettudományos művek forgalmáról stb. adtak számot. A „Tapasztalataink" című sorozat kiscsoportos foglalkozások, ifjúsági művelődési körök működésétől a televízió és az olvasás témájáig egy sor gyakorlati munkamódszert tett közkincssé. Az 1964-ben létrehozott zenei könyvtár gazdag állományával igényes feltáró és olvasószolgálati munkájával hazai és nemzetközi tekintélyt egyaránt kivívott magának. 1968 óta a központi könyvtár szociológiai szakkönyvtári feladatokat is ellát, s a hazai szociológiai információszolgáltatás egyre jelentősebbé váló műhelye. A 70-es években nagyobb alapterületű könyvtárak is épültek Kispesten, Csepelen 500—500 m2-es. Kőbányán 1400 m2-es és legutóbb hasonló Kelenföldön. Ez magával hozta a szolgáltatások bővítésének és színvonalemelésének lehetőségét. Nőtt a szakrészlegek száma, fejlődött a szaktájékoztatás. A kispesti, kőbányai és újpesti könyvtár műszaki szakrészleggel rendelkezik. A korábbinál szélesebb spektrumú idegen nyelvű állománytestek, kiállítótermek, kis- galériák, fonotékák jöttek létre. Egy prézens részleg kialakításán most munkálkodunk. A szolgáltatások gazdagodása jellemezhető az audiovizuális eszközök szaporodásával is. A hálózat teljes audiovizuáliseszköztára 74darabból állt 1970- ben, ma ennek ötszöröse. Magnetofonok, magnós rádiók, lemezjátszók, írásvetítők, televíziók, epidiaszkópok, filmvetítők stb. jelzik a változó igényeket és törekvést azok kielégítésére. Három és félmillió kötet könyvünkből 800 ezer a központi könyvtárban található. Gazdag társadalomtudományi, ill. szociológiai állományának és Budapest-gyűjteményének alapjai még Szabó Ervin idejéből származnak. Tízezer kötetet tartalmaz csupán a könyvritkaságok gyűjteménye. Közülük több mint félszáz incunábulum, többszáza kézirat, számos a 16. századból való nyomtatvány. Az egész világon mindössze három helyen fellelhető „Érvágó Kalendárium" egyik példánya, vagy a páratlan értékű „Zichy Kódex", az enciklopédisták, az utópista szocialisták, a marxizmus klasz- szikusai müveinek első kiadásai gazdagítják ritkabecsű könyveink sorát. Említésre méltó egyebek között az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc egykorú dokumentumaiból álló „Hentaller gyűjtemény", a XVIII-XIX. századi magyar szépirodalom editio princepsei, a tízezer magyar politikai röpiratból álló „Ballagj gyűjtemény". Több mint 50 ezer kötet a Budapestre vonatkozó irodalom és többszázezer a kisnyomtatvány a Budapest-gyűjtemény állományában. A hálózat egységeiben 300-féle folyóiratra fizetnek elő több mint hatezer példányban. A nagyobb könyvtárak ebből egyenként átlag 200-270 félét járatnak. Figyelemreméltó tendencia a folyóiratok választékbővülése. A központi könyvtár folyóiratgyűjteménye természetesen szakkönyvtári mivoltából adódóan is nagyobb. Kb. 700-féle periodika jár évente, a fele idegen nyelvű. A nem hagyományos könyv tári dokumentumok közül a hanglemezek száma három év alatt tizenötszörösére emelkedett. A gyermekkönyvtárakban általánossá vált a tankönyvek beszerzése is, illetve a gyarapítás összehangolása az iskolai könyvtárakkal. A könyvtári állomány fejlődését azonban nem a kiugró számszerű növekedés jellemzi elsősorban, hanem a gyűjtemények összetételének változása. Az említettek mellett a nagyértékű kézikönyvek gyarapodásában és ezzel összefüggően a tájékoztató munka színvonalemelkedésében is nyomonkövethető ez. 197
