A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Könyvtárunk jubileuma - Révész Ferenc: Könyvtárunk 75 éves
jegyzékbe vett tiltott könyveket a főváros lakosságától begyújtsák. Új könyvtárak építésére kezdetben nem volt anyagi fedezet, de azért a kerületi könyvtárak száma rohamosan emelkedett. Az 1956-os ellenforradalom kitörésekor már több mint 100 könyvtár állt az olvasók rendelkezésére. Ezeket a könyvtárakat lényegében készen kaptuk, a kereskedelem és az ipar által kicsinek talált, megüresedett helyiségeket vehettük birtokunkba. Ez az egyetlen fejlesztési mód nem tette lehetővé a sokoldalú könyvtári szolgáltatások fejlesztését, de a tervszerű telepítést sem. Kertelés nélkül meg kell mondani azt, hogy 1970-ig — a felszabadulástól számított 25 év alatt — összesen négy könyvtár épült kimondottan könyvtári célra. E sorok írójának az a véleménye, hogy ennek többszörösét lehetett volna létrehozni és az, hogy elsősorban nem a pénzügyi fedezet hiánya, hanem szemléleti torzulások akadályozták a korszerű központ és a könyvtárhálózat alapjainak lerakását. Munkánkat nehezítette a nagyon alacsony bérbesorolás, az estig tartó munkaidő, a könyvtárak szétszórtsága és távolsága, berendezése, az egészséget károsító zsúfoltság, levegőtlenség, a fűtés elégtelensége. A kedvtompító állapotok csak nehezítették, de nem törték meg munkatársaink tenniakarását. Felelősségteljesen és büszkén állapíthatjuk meg, hogy kollektívánk nagyszerű munkát végzett, kiemelkedő eredményeket értünk el. Kezdeményezéseinket, új módszereinket idehaza és külföldön is egyaránt elismerték. Megnyugvással és megelégedettséggel tölt el bennünket az a tudat, hogy az elmúlt évtizedekben sehol és senki nem bírálta tevékenységünket, hogy azt nem a párt kulturális irányvonala szellemében végezzük. Oldalakon át lehetne sorolni az elért eredményeket. Ötletszerűen kiragadok néhány területet, amelyek egyikében- másikában kezdeményezők voltunk és tapasztalatainkat a tanácsi, a szakszervezeti és az iskolai könyvtárak is átvették. Hivatalosan nem vagyunk országos módszertani központ az ajánló bibliográfia, a szociológia, a helytörténet, a módszertani munka, a zenei könyvtár, a propaganda, a könyvek feldolgozása, az állomány összetétele, a könyvtári könyvek kötése területén, de elért eredményeink termékenyítőleg hatottak a társintézmények munkájára. Persze nemcsak adtunk, hanem nagyon sok hasznos és bevált tapasztalatot is átvettünk. Egyik kezdeményezője voltunk a szabadpolcos rendszernek, az önálló gyermekkönyvtárak és részlegek létrehozásának, a centralizált könyvtárhálózatnak, a sokfajta katalógus szerkesztésének, a könyvtári klubok működtetésének, a fölös példányok raktározásának, a szociológiai fel • méréseknek, az igények kutatásának, a kiállítások szervezésének, a dolgozók továbbképzésének, a munkabizottságok működtetésének, a könyvtár szervezeti- és működési szabályzata kidolgozásának stb., stb. Őszintén meg kell mondanunk azt is, hogy egyes területeken — a lassú fejlődés ellenére is — hátul kullogunk (gépesítés, könyvtáraink átlagos alapterülete). Az eredményesen megtett utat az 1978-as év végi adataink is illusztrálják. A 95 könyvtár könyvállománya 3,326.783 kötet. A beiratkozott olvasók száma 173 151. Olvasóink 5,810.390 kötet könyvet kölcsönöztek, illetőleg helyben olvastak. A beiratkozottak közel 1,700.000 alkalommal keresték fel könyvtárunkat. Ezek a jelentős számok áldozatos munkát, szakértelmet, a könyvtár, a könyv és az olvasók iránti szeretetet fejezik ki. Ezúttal is köszönetét kell mondanunk munkatársainknak, hogy fővárosunkban derekasan helyt álltak a közművelődés rájuk bízott területén. De nyíltan meg kell mondani azt is, hogy lényegesen jobb eredményekről számolhatnánk be, ha könyvtáraink túlnyomó többsége erre lehetőséget nyújtana. Örömmel regisztrálhatjuk, hogy felügyeleti szervünk az elmúlt hét—nyolc évben lehetővé tette, hogy új, nagyobb, vagy nagy könyvtárak kezdjék el tevékenységüket. Ezzel lehetővé vált szolgáltatásaink bővítése, nagyobb vonzóereje. (Zenei részlegek, rendszeres képzőművészeti kiállítások, helytörténeti anyagok gyűjtése, együttműködve más társintézményekkel magas színvonalú rendezvények lebonyolítása stb., stb.) Utalok itt a kőbányai, a kelenföldi, a soroksári, a kispesti, a királyerdei, a pesthidegkuti, az Egyesült Izzó lakótelepi új létesítményekre, a két mozgókönyvtárra. Néhány új gyermekkönyvtár is megkezdte működését. (Marczi- bányi tér, Rákospalota, Városmajor utca, Pesterzsébet, Őrmezői lakótelep, Óbuda stb.) Régi álmaink is megvalósulóban vannak, megkezdték a nagy alapterületű pestlőrinci könyvtár építését és említésre- méltóan nagyobb lesz a Zenei gyűjteményünk és a 20-as könyvtárunk is. Határozat van 1 000 négyzetméteren felüli könyvtár építésére Újpesten, Újpalotán, az Örs vezér téren, a XIII. kerületben, Pesterzsébeten és Óbudán. Szilárd meggyőződésem, hogy a századforduló végén — közel a centenáriumunkhoz — fővárosunknak korszerű, világszínvonalon álló hálózata és központi könyvtára lesz. Ennek a szárnyaló tervnek a megvalósításáért érdemes fáradozni és ehhez kívánok minden kollégának erőt, egészséget, kitartást és sok-sok munkasikert. Révész Ferenc • •• 192
