A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Könyvtárunk jubileuma - Farkasinszky Lajos, Budapest Főváros Tanácsa elnökhelyettesének megnyitóbeszéde a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 75. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen
KÖNYVTARUNK JUBILEUMA FARKASINSZKY LAJOS, BUDAPEST FŐVÁROS TANÁCSA ELNÖKHELYETTESÉNEK MEGNYITÓBESZÉDÉ a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 75. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen Tisztelt Emlékülés! Kedves Elvtársak! A 75. éves jubileum alkalmából rendezett emlékülés és a szakmai napok átfogó képet szándékoznak nyújtani — a főváros jelentős művelődési intézményének — a Szabó Ervin Könyvtár jelenéről, múltjáról, jövőt építő terveiről; tartalmi tevékenységének leglényegesebb, legizgalmasabb összetevőiről. A szakmai napok programjának címei — hogy csak néhányat említsek közülük: „Művészeti nevelés a könyvtárban"; „Munkásolvasók a könyvtárban"; „A közművelődési könyvtárak tudományos feladatai" első olvasásra is felkeltik az érdeklődést. Számomra ezek a címek és a mögöttük sejthető tartalom két alapvetően fontos dolgot jelentenek. Először azt, hogy a könyvtár gyakorlati tevékenységében és feladataiban egyaránt kulturális, közművelődési életünk, művelődéspolitikánk legfontosabb célkitűzéseinek talaján áll, azt szolgálja, úgy is mondhatnám, a maga sajátos eszközeivel működik közre valóraváltásuk- ban. De ezek a címek egyértelműen tükrözik társadalmunk közművelődési állapotának az elmúlt 30 évben bekövetkezett változásait is. Jelesen azt, hogy amíg a kezdeti években fő feladat mind az oktatásban, rri nd a közművelődés egyéb ágazataiba n az analfabétizmus és a kulturális hátrányok leküzdése, a kulturális alapellátás biztosítása volt, addig napjaink legfontosabb tennivalója az oktatásnak, a közművelődésnek és a kultúra egyéb területeinek korunk követelményéhez igazodóan a művelődést segítő, olyan tartalmi változások, s az ehhez kapcsolódó formák biztosítása, melynek következménye egyre inkább az aktív, társadalmi tevékenységre ösztönző közhasznú tömeges művelődés, a közösségben cselekvő és kulturálódó szocialista embertípus kialakítása. Kedves Elvtársak! E feladatváltozás is jól érzékelhetően jelzi, hogy a szocialista építés három évtizede a főváros társadalmi, kulturális fejlődésében igen jelentős eredményeket hozott. Az általános és középiskolák hálózata - ha nem is optimálisan -, de kiépült. A következő időszak legfőbb kulturális tennivalója — elsősorban a lakótelepeken — további iskolák építése, oktatási-nevelési intézményrendszerünk korszerűsítése. Fejlődtek és szép számmal szaporodtak a budapesti felsőfokú intézmények, miként a tudományos kutatóintézetek is. Itt van az ország legtöbb színháza. A főváros ad otthont a könyvkiadóknak, az országos napilapok, a folyóiratok szerkesztősége többségének, a Rádiónak, valamint a Televíziónak. Budapesten működik a nagy múzeumok és a tudományos könyvtárak többsége. A művészeti alkotóműhelyek legtöbbje ugyancsak a fővárosban kapott otthont. Mindez fontos meghatározója feladatainknak és azoknak a követelményeknek, amelyeket a főváros kulturális élete továbbfejlesztésében érvényesítenünk szükséges. Ezek az adottságok kitűnő lehetőségeket nyújtanak a város lakosságának és magas követelményeket támasztanak a művelődés irányítóival és intézményrendszerével szemben. Szocialista céljainkat akkor szolgáljuk helyesen, ha Budapest kulturális életének fejlesztésében — az eddig bevált úton haladva — hatékonyabban érvényesítjük pártunk művelődéspolitikai elveit. A világvárosi ranghoz illő és a városnak az ország életében betöltött szerepéhez méltó, eleven, igényes és sokszínű kulturális, művészeti, valamint tudományos tevékenységre kívánunk a jövőben is serkenteni, ezt kívánjuk támogatni, segíteni. Ugyanakkor gondoskodunk arról is - a lehetőségekkel felelősen és reálisan számot vetve —, hogy e város polgárai kellő kulturális ellátásban részesüljenek. E célok határozzák meg — a kulturális élet fontos részeként — könyvtárpolitikai elképzeléseinket is. Tisztelt Emlékülés! A főváros — alapító igazgatójáról elnevezett — könyvtára, a Szabó Ervin Könyvtár 75. éves. Háromnegyed évszázaddal ez- ezelőtt ebben a könyvtárban kezdtek hozzá megvalósítani azokat a könyvtárpolitikai elveket, amelyeket Szabó Ervin, a szocialista könyvtárpolitikus dolgozott ki, és amelyek mindmáig időtállóak. Kiváló munkatársaival — majd utódaival — Dienes Lászlóval, Kőhalmi Bélával és másokkal nem véletlenül jutottak — egymástól függetlenül — ugyanolyan következtetésekre (a Tanácsköztársaság könyvtárpolitikai elképzeléseiben ezek világosan fogalmazódtak meg), mint a szocialista könyvtárpolitika 183
