A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Váradi Sternberg János - Jevgenyij Jegorov: Szabó Ervin és a forradalmi Oroszország
A levélben említett másik „elvtárs”, akinek 8—10 napon belül kellett Szabó Ervinnél jelentkeznie, az az orosz forradalmár volt, akit V. Ivansin 1902. április 13-i párizsi keltezésű levelében nevezett meg. Az ő feladata volt, hogy pontosan elmagyarázza Szabó Ervinnek a küldemények továbbításának körülményeit és azt, milyen szerepe lesz a magyar forradalmárnak ebben a munkában.18 Mint Ivansin 1902. május 18-án kelt leveléből kiderül, Szabó és Vlagyimirov tárgyalásai sikerrel végződtek. Az orosz forradalmár elutazott Odesszába (erről Marian Konopka értesítette Szabó Ervint Odesszából).19 Marian Konopka Szabóhoz írt leveleiben megemlíti azokat a román szocialistákat, akik a könyvek továbbításában segédkeztek és akikkel Szabó közvetlen kapcsolatot létesített. Romániából az illegális kiadványok továbbítása Ion Frimunak, a román szocialista munkásmozgalom neves személyiségének (1871—1919) vezetésével folyt. Szabó Ervin feladatainak teljesítése közben kapcsolatba került és levelezést folytatott Konstantin Po- pescu román szocialistával is, aki aktívan részt vett az illegális kiadványok továbbításában.20 A szocialista irodalom külföldre juttatásának kapcsán a román szociáldemokraták egy másik vezetője, Joszif Nadezsde is kapcsolatba került Szabó Ervinnel.21 Itt jegyezzük meg, hogy Szabó Ervin nagy segítségére volt Ch. G. Rakovszkijnak, a román szociáldemokrata párt neves személyiségének (1873—1941), akit 1909-ben száműztek Romániából és még ugyanezen év novemberében Budapestre érkezett.22 Mint említettük, Szabó az 1904— 1905-ös években az illegális könyvek Galícián keresztüli továbbításában is részt vett. Lvovban ezt a munkát A. M. Rotstein, az orosz forradalmárok helyi képviselője vezette. 1904. december 2-án, 17-én és 29-én Lvovból küldött leveleiben Rotstein értesítette Szabó Ervint arról, hogy megérkeztek a könyvekkel teli ládák, amelyeket ő továbbított Oroszországba.23 Az illegális kiadványok Oroszországba való eljuttatásának, amit az „Orosz szociáldemokraták külföldi szövetségéinek vezetői szerveztek meg, pozitív hatása volt. „Szakadás az orosz szociáldemokraták külföldi szövetségében” című, 1900-ban írt cikkében Lenin bírálta a Rabocsee Gyelo köré tömörült úgynevezett „fiatalokat”, ám ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „a Rabocsee Gyelonak, amely sokat fáradozott az irodalom kiadásán és terjesztésének a megszervezésén, vannak érdemei”.24 Az illegális irodalomnak az „Orosz szociáldemokraták külföldi szövetsége” általi oroszországi terjesztéséről Lenin harcostársa, V. Boncs-Brujevics is megemlékezett. Beszámolt arról, hogy a század elején öt európai nagyvárosban könyvraktárakat létesítettek, ahonnan a „helyi szocialisták” segítségével az illegális kiadványok továbbítását szervezték. Ugyanitt Boncs-Brujevics Budapestről is említést tett.25 Szabó Ervin, aki Budapesten aktívan részt vett a szociáldemokrata párt tevékenységében és egyebek közt a párt központi lapja, a Népszava kiadásában, egyidejűleg az orosz forradalmárok különböző megbízásainak is eleget tett. így például Sz. L. Klatschko 1904. április 6-i levelében cikkírásra kérte fel Szabó Ervint az orosz nyelven készülő, úgynevezett „Szocialista enciklopédia” számára. „Ez esetben „A szociáldemokrata mozgalom Magyarországon” c. cikkről van szó — írta Sz. Klatschko — és véleményem szerint ön a legalkalmasabb személy, aki ezt a cikket megírhatja, és ezért ismerősöm kérésére vállaltam, hogy ebben az ügyben Önhöz fordulok.”26 Sz. Klatschko levelében nem nevezte meg ezt az ismerősét, de megemlített egy bizonyos „doktor Lei- teisent”, aki az orosz „Szocialista enciklopédia” előkészületeit irányította. A szovjet szakirodalomban is találunk cikket a G. D. Leiteisen elgondolása szerinti „Szocialista enciklopédiáról”.27 Gavriil Davidovics Leiteisen-Lindov (1874—1919) Lenin közeli harcostársa volt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után az Összororszországi Központi Végrehajtó Bizottság tagja lett és a Kolcsak elleni harcban halt hősi halált mint politikai biztos. Furmanov „Csapajev” című regényében leírja Leiteisen-Lindov, a „legnemesebb forradalmár” halálának körülményeit.28 Századunk első éveiben Leiteisen Párizsban élt és 1902-től az Iszkra képviselőjeként tevékenykedett a francia fővárosban. 1904-ben készítette el a szocializmus történetéről, elméletéről és gyakorlatáról szóló speciális szótár kiadási tervet. A cikkek megírásával az orosz és a nemzetközi munkásmozgalom neves személyiségeit akarta megbízni, az anyag szerkesztésére pedig Plehanovot kérte fel.29 Mint Sz. Klatschko 1904. áprüis 6-i leveléből kitűnik, a „Szocialista enciklopédia” számára Szabó Ervintől kért cikk tartalmi követelményei közé tartozott elsősorban az „általános áttekintés a magyarországi szociáldemokrácia történetéről és annak mai helyzetéről”, másodsorban „a magyarországi szakszervezeti mozgalom fejlődése és jelenlegi állása”.30 175
