A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése (1979-1980) - IV. Olvasószolgálat
A zenei gyűjteménybe március 10-ig 1.073 olvasó iratkozott, a könyvtárlátogatók száma 2.713, a kölcsönzött dokumentumok száma 10.116 volt. A zenei szolgáltatások iránt mindkét évben növekedett az érdeklődés. A hallgatók száma a 3-as 12-es 25-ös 48-as könyvtárban 1978 — 867 863 _ 1979 5.597 2.963 1.946 1.100 1980 7.211 3.479 4.129 4.017 Az 1979-ben megkezdett hanglemez kölcsönzést a 3-as és a 48-as könyvtárban 1980-ban folytatták. Ebben az évben a kölcsönzők száma a két könyvtárban 1.991, a kölcsönzött műveké 2.976 volt. Több könyvtárban kölcsönözték, illetve másolták a nyelvleckék hanganyagát. A középiskolások tanulmányait segítette a „Diákkönyvtár hangszalagon” másolása és kölcsönzése. A kerületi könyvtárakba 1979-ben 165.546, 1980-ban 166.933 olvasó iratkozott. Jelentős volt az olvasólétszám emelkedése 1979-ben, elsősorban a kelenföldi 3-as könyvtár megnyitása következtében. 1979- ben 18, 1980-ban 19 könyvtárban nőtt a 14 éven felüli olvasók száma, 17-ben, illetve 18-ban csökkent. Az olvasók számának változása nagy mértékben függ az időszakos zárvatartásoktól, pl. 1979-ben hosszabb zárvatartás után egész évben működött az I. kerületi 11-es, a IX. kerületi 26-os könyvtár, így olvasóik ez évben a létszámot növelték, s a Karinthy Frigyes úti 6-os könyvtár felújítási munkálatai miatt 5.000 olvasó hiányzott. Az 1975. évi adatokkal hasonlítva, a felnőtt olvasók száma 1.151-gyel csökkent 1980-ra, s a gyermekolvasók száma 8.150-nel emelkedett. Az iskolai tanulók száma az öt év alatt a fővárosban 25,9 %-kal nőtt, az olvasók száma 18 %-kal, így az általános iskolások könyvtári szervezettsége csökkent 29,7 %-ról 27,8 %-ra. Mind a felnőtt, mind a gyermekolvasók számának további emelkedése nagyobb arányú könyvtártelepítést igényel. A könyvtári alapterület egyetlen kerületben sem érte el a normatívákat. Minden ezer lakosra 1975-ben 6 m2, 1980-ban 8 m2 jutott. Különösen a gyermekek szervezését nehezíti a hiányos könyvtártelepítés a III., VI., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XXI. és XXII. kerületben. Néhány nagy könyvtárral rendelkező kerületben (X., XL, XIX.) az iskolások szervezettsége az elmúlt öt évben 10—15 %-kal növekedett és messze meghaladja a fővárosi átlagot. A kölcsönzési esetek és a kölcsönzött kötetek száma mind a felnőtt, mind a gyermekolvasók körében csökkent. Egy olvasóra jutó kölcsönzési eset kölcsönzött kötet felnőtt gyermek felnőtt gyermek 1975-ben 9,1 8,7 33,0 24,6 1979-ben 7,8 7,0 29,1 20,4 1980-ban 7,7 6,7 28,3 20,5 A helyben olvasók száma nőtt, a gyermekek körében az átlagnál nagyobb mértékben. A könyvtárhasználati szokások változása mindkét évben megfigyelhető volt. Mind több volt az olyan olvasó, aki a hely- benolvasás lehetőségéért látogatta a könyvtárat, s az olyan is, aki csak egy-egy könyv kölcsönzéséért lett könyvtári tag. 1979-ben a könyvtárhasználóknak 19,7 %-a, 1980-ban 21,5 %-a volt olvasótermi látogató, de amíg több mint kétszer annyi felnőtt kölcsönzött mint gyermek, az olvasóteremben a gyermekek száma megközelítette a felnőttekét. Ebben nagy szerepük volt az új általános iskolai tantervek könyv- és könyvtárhasználati útmutatásainak, a tudományos-technikai és kulturális úttörőszemlék feladatainak. 12
