A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980

Bánhegyi Julia: A gyermekkönyvtárak szépirodalmi állományának elhelyezése

Az átmenet évében 1979-ben, majd a munka befejeztével 1980-ban arra kértük a gyermekkönyvtáro­sokat: év végi jelentésükben számoljanak be tapasztalataikról, írják meg véleményüket. Ezek közül idézünk néhány jellemzőt: „A gyermekkönyvtár szépirodalmi állományának új kihelyezési rendjével kapcsolatban az a tapasztalatunk, hogy a gyermekek nehezen fogadják el... Még mindig tanácstalanok és sokkal gyak­rabban kérik a könyvtáros segítségét, mint azelőtt. Egy azonban vitathatatlan, hogy a katalógust többen és rendszeresebben használják, csak a katalógustól a polcon lévő könyvig való eljutás nehézkes.” (Sorok­sári 35-ös könyvtár.) ,,... a munka jelentősége az eltelt néhány hónap alatt is értékelhető: többen használ­ják a katalógust, mint eddig és nem választanak mechanikusan csak egy témából, mint a téma szerinti be­sorolás idején.” (Boráros téri 39-es könyvtár.) „... az a tapasztalat, hogy jobban elmélyednek a szépirodal­mi művekben, keresgélnek és kiválasztják a számukra érdekes, megfelelő könyveket, természetesen sok könyvtárosi segítséggel.” (Zuglói 5-ös könyvtár.) „... a gyermekek rövid idő alatt hozzászoktak az új rendhez, de most gyakrabban fordulnak a könyvtároshoz kéréssel, s többet használják a téma és sorozati katalógust.” (Kulich Gyula téri 44-es gyermekkönyvtár.) „... a gyerekek megszokták az új rendet, így is könnyen eligazodnak a könyvek között. Előnye az új kihelyezésnek, hogy a gyerekek többet használják a katalógust egy-egy téma keresésénél. Ettől függetlenül szívesen vették, hogy egy-egy sorozatot pl. „Már tudok olvasni”, „Delfin” kiemeltem számukra. Ezek a tapasztalatok arra késztetnek, hogy a továbbiak­ban is kiemeljek olyan könyveket, amelyek éppen az érdeklődés középpontjába kerülő témákkal foglal­koznak, vagy a tananyaghoz kapcsolódnak.” (Pesterzsébeti 27-es könyvtár.) A könyvtárosok véleményeit, tapasztalatait úgy foglalhatnánk össze, hogy: — jelentős mértékben megnőtt a katalógust használók száma, amely mindenképpen a könyvtárhasz­nálatnak egy fejlettebb fokát feltételezi; — az új rend segíti a változatosabb olvasói igény kialakulását, több a böngésző gyerek; — a gyerekek tájékozódás, segítségkérés céljából gyakrabban fordulnak a könyvtároshoz, s ez a tény az olvasószolgálati munka megújítását kívánja tőlük. A gyerekekkel való egyéni foglalkozás lehetőségének kibővülése mellett megnőtt az alkalmi kiemelé­sek szerepe is. Hiszen a gyerekek böngésző kedvének nem mindig hathatós eszköze a katalógus, célszerű számukra kérdés-polc kialakítása is. Azaz, a könyvtár meghatározott polcain időről-időre megjelenő — ér­dekes, aktuális — kérdések mellett sorakozzanak ott a választ adó művek, az állomány valamennyi doku­mentumtípusának (szép- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok stb.) felhasználásával készített válasz­összeállítások. * * * A szépirodalmi állomány kihelyezésének módosítása nem jelentette az eredeti rendszerrel való szakí­tást, csak a célt jobban segítő, a húszéves tapasztalatokat figyelembe vevő korrekciót. A gyermekek és az ifjúság időről időre megfigyelhető értelmi és érzelmi változása — most és a jövőben is — új és új igényeket támaszt a könyvtári szolgálattal szemben, s arra ösztönzi a könyvtárosokat, hogy az addigi módszereket felülvizsgálják és keressék a továbbfejlesztés útját. Bánhegyi Júlia 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom