A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1977-1978
Remete László: A szociológiai dokumentumbázis és információszolgáltatás helyzetéről, fejlesztési programjáról
társadalomtudományi, valamint a fejlett szociológiával rendelkező államok általános jellegű,központi lapjainak feldolgozását látná el a szakközpont . 2.2.2.2. Egyéb társadalomtudományi lapok feldolgozása. Munkamegosztás, információcsere Az UNESCO által kiadott World Bibliography of Social Science Periodicals 1975-1976-os kötete kereken 3000 társadalomtudományi folyóiratot sorol fel. Általánosan ismert tény, hogy az egyes ágazatok irodalma nemcsak elsődleges szaklapjaikban, hanem szinte valamennyi társadalomtudományi kiadványban is megtalálható. A szociológia különösen nagyfokú szórtságát jellemzi, hogy míg a nemzetközi termést évenként regisztráló International Bibliography of Sociology kötetei 1800-2000 folyóiratból merítik cikkanyagukat, addig a folyóiratok világbibliográfiái /az UNESCO iménti kiadványa, s az Ulrich's-féle címtár 1975-1976-os kötete/ mindössze harmadannyi folyóiratot minősítenek szociológiainak. Tehát a'szakirodalom túlnyomó része nem szociológiai lapokban jelenik meg. Az egyes diszciplínák irodalma szórtságának problémáját tudomásunk szerint még sehol sem tudták kielégítően megoldani. Értesülésünk szerint erre csupán egyetlen nagyszabású^ számitógépes kísérlet történt: a philadelphiai Social Science Citations Index 1300 folyóirat teljes feldolgozására alapul, de ez is csak hézagosán tudja megoldani a feladatot. /Első részében a cikkek által idézett szerzők betűrendes mutatóját nyújtja műveik címeivel. A másodikban az idéző szerzőkét, a harmadikban a címek permutált indexét adja. Ez utóbbi egy része használhatatlan, miután a mechanikusan feldolgozott címek egy része indexbe adaptálva értéktelenné válik. A Social Science Citations Index ismertetését és kritikáját az Use of Social Science Littérature című 1977-ben Londonban kiadott tanulmánygyűjtemény leírásaiból vettük át. A jelenleg legátfogóbb, valóban monumentális vállalkozás másik fogyatékossága, hogy a több mint 3000 társadalomtudományi lapból annak kevesebb mint felét dolgozza csak fel./ Hazai bázisunk kapacitásának szűk kereteit és lehetőségeit mérlegelve, véleményünk szerint társadalomtudományi információs feladatokat vállaló könyvtáraink együttes erővel is csak az országba beérkező szak- folyóiratok egy kisebb hányadának folyamatos feldolgozását tudnák elvégezni . Lehetségesnek tartjuk, hogy az ilyen munkamegosztásban messzemenően érdekelt szociológiai szakközpont magára vállalja,'hogy az előző /2.2.2.1./ pontban jelzett 50-60 szociológiai folyóirat főcikkeinek feldolgozása során fokozott figyelmet fordít az interdiszciplináris tartalmú tanulmányokra, s az ezekről elkészített információs anyagait másolatban megküldi az érdekelt többi könyvtárnak. A társadalomtudományok egyéb ágazatait gondozó testvérintézmények pedig a .rendelkezésükre álló erőkhöz mérten vállalják saját szakterületeik meghatározott számú fontos periodikáinak folyamatos feldolgozását, viszonossági alapon ők is figyelik az interdiszciplináris érdekességü cikkeket és megküldik azokat a munkamegosztásba bekapcsolódó illetékes társintézményeknek. Becslésünk szerint kooperációs összefogással mintegy 200-250 fontos folyóirat elvileg "naprakész" dokumentálása valósítható meg. Hasonló elvek alkalmazásával megvalósíthatónak tartjuk, hogy a kooperációban résztvevő könyvtárak a hozzájuk beérkező monografikus művek közül is a legfontosabbakat kiválasszák feldolgozásra, s az interdiszciplináris tartalmuakról információcserét építsenek ki. 92
