A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1977-1978

Remete László: A szociológiai dokumentumbázis és információszolgáltatás helyzetéről, fejlesztési programjáról

tiségét hazai szakembereink. A szociológiatörténeti kutatások kiter­jesztését javasolja az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának a szociológusképzéssel kapcsolatos /a Szociológia c. folyóirat 1977. évi 1. számában közreadott/ 1977. március 29-i állásfoglalása is. A szocio­lógia hazai történeti bázisát illetően kutatóink igen előnyös helyzet­ben vannak: igaz, hogy a századforduló óta több hullámban is tért hódí­tó szociológiával szemben az egymást követő különböző rendszerek hiva­talos tudományossága az 1950-es évek végéig elutasító álláspontot fog­lalt el, de véletlenek szerencsés találkozása folytán a mai Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár legrégibb állományrészlegét Szabó Ervin mégis, már a központ megnyitásától, 1904-től céltudatosan szociológiai szakkönyv­tárrá építette ki. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ezért gyakorlatilag 1904 /hivatalosan 1968/ óta tölti be a szociológia országos szakkönyv­tára funkcióját. Emlitést érdemel, hogy ez lett Európa második legré­gibb, legteljesebb szociológiai szakgyűjteménye. Az 1902-ben alapított, ma is működő brüsszeli Institut Solvay-t - ma Institut de Sociologie - tekintjük a kontinens legrégebbi szociológiai szakkönyvtárának. A köz­ponti könyvtár ma közel félmillió kötetes, emberöltők munkájával fej­lesztett betű-, tizedes rendszerű szak-, valamint földrajzi katalógusa jelenleg már több mint 2,000.000 cédulájának sokoldalúan feltárt 67 %-a utal a raktár társadalomtudományi jellegére. Az állomány mélységét ér­zékelteti, hogy nemcsak az 1904 óta keletkezett hazai és külföldi iro­dalom, hanem a legrégibb társadalomtudományi dokumentumok is tömegesen megtalálhatók benne. így pl. első, eredeti, az 1500-as, 1700-es évekből való kiadásokkal a szociológia előfutárai, Machiavelli, Morus, Erasmus, az enciklopédisták, az utópisták művei. Ugyancsak első /az 1840-186O-as évekből való/ kiadásokban is szerepelnek Marx és Engels, Las salle, Proudhon, Bakunin stb. munkái, továbbá a szociológia polgári alapítói és első klasszikusai /Comte, Spencer, Quetelet, Le Play,Booth, Durkheim, Weber, Ross, Veblen stb./. Bekerültek az állományba a századvég éveiben indított első szociológiai folyóiratok, évkönyvek /Archiv für Sozial­wissenschaft, American Journal of Sociology, l'Année Sociologique, Revue Internationale de Sociologie stb./ részint hiánytalan sorozatai az 1890-es évektől. A FSZEK-et alapítása óta jellemzi a kölcsönzésre berendezkedett nyilvánossága, ezzel függ össze, hogy az idők során szociológiai állo­mányának egyes értékei elvesztek, egyes folyóiratsorozatai hiányossá váltak. 1.1.2. Az újabb szociológiai szakirodalom 1.1.2.1. Az újabb magyar szakirodalom Mint országos szaktudományi könyvtár 1977-ig nem tudott eleget tenni a magyar kiadványok maradéktalan gyűjtését előíró kötelezettségé­nek. Miután 1978. január 1-től a szociológia /s még néhány társadalom- tudomány/ kötelespéldányos gyűjtőhelyévé jelölték ki, így ez a problé­mája nagyrészt megoldódott. Nincs azonban megoldva a szociológiai kutatások szempontjából kü­lönösen fontos empirikus kutatási termékek /kérdőívek, módszertani uta­sítások, adatfelvételi lapok, részleges, kéziratban maradó és összefog­laló jelentések stb./ egy helyen való tervszerű gyűjtése. Rendezésre szorul a tudományos fokozatok elnyerése céljából írt, illetve a különböző egyetemeken, főiskolákon készült szociológiai disz- szertációk, szakdolgozatok tervszerű gyűjtésének ügye is. 82 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom