A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Berza László: Budapest-gyűjtemény
A gyűjtemény feladata A főváros irodalmának teljességre törekvő gyűjtése, szakszerű tárolása és a kutatást szolgáló feltárása elsődleges tudományos feladat. Az anyag teljessé tétele önmagában is nagy erőfeszítéseket kíván, a beszerzett dokumentumok sokoldalú feltárása még inkább. A feldolgozó munka módszeréről szól részben a „Feltárás , részben a „Kiadványok című bekezdés. A gyűjtemény közművelődési feladata a tájékoztatás, a propagandamunka, ajánló bibliográfiák készítése, a helytörténeti ismeretterjesztés, a honismereti mozgalom, az iskolai oktatás támogatása, a foglalkozás közművelődési érdeklődésű olvasókkal, a rádió, a televízió, a filmgyártás, a könyvkiadók, a sajtó munkatársainak nyújtott szolgáltatás. Mint az ország legnagyobb és legrégebben működő könyvtári helytörténeti gyűjteménye — különösen az 1952-es MT határozat, valamint az azóta megjelent könyvtári vonatkozású törvények szellemében — a helyismereti feladatok ellátására kötelezett városi és megyei könyvtáraknak módszertani segítséget nyújt. Módszertani tevékenységét a Könyvtártudományi és Módszertani Központtal egybehangoltan végzi. Támogatja a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában a közművelődési szinten működő helyismereti gyűjtemények kialakítását. A megyei könyvtárak helyismereti gyűjteményeinek kialakításában, állományuk feltárásában, hely- ismereti vonatkozású kiadványaik szerkesztésében és lektorálásában a Budapest- gyűjtemény dolgozói korábban is sokat segítettek. Az osztály munkatársai az országos helytörténeti és helyismereti értekezleteken, konzultációkon részt vettek és a vidéki könyvtárak munkáját meghatározó vitáknak is részesei voltak. A gyűjtemény az itt található közigazgatási, városfejlesztési, városgazdasági, statisztikai vonatkozású dokumentumok gyűjtésével és feltárásával a városvezetés tervező, elemző, döntéselőkészítő munkájához szakirodalmi bázisul szolgál, másrészt segítheti a várospolitikai célkitűzések megismertetését és népszerűsítését. Az állomány Az 1976. év végén 60.000 kötet könyv, folyóirat és kb. 300 ezer darab aprónyomtatvány, plakát, fénykép képezi a gyűjtemény állományát. Ennek kétségtelenül legjelentősebb része a könyvanyag, amely a régi Pest, Buda és Óbuda, valamint a peremtelepülések történetét, földrajzi, gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális stb. viszonyait leíró művekből áll. Az alapvető összefoglaló művek és résztanulmányok - a megjelenés helyétől és idejétől függetlenül - beszerzendők. A könyvállomány jelentős része a 17. századtól napjainkig megjelent 3600 darab kalendárium', a gyűjtemény legkorábbi darabját 1616 -ban nyomták (6). Az itt található egyik legrégibb magyar nyelvű kalendárium 1664 -ben jelent meg (7), amelyben Zrínyi Miklós hadjáratára, életére és halálának körülményeire való korabeli bejegyzések találhatók. A kalendárium információs értéke különösen a 17. és 18. században jelentős, amikor még újságot és minden egyéb hírközlő eszközt helyettesített, tehát a „tömegtájékoztatásnak csaknem egyedüli eszköze volt. Igaz, a kalendárium tartalmában gyakran téves vagy felületes, mégis bizonyos témákhoz nélkülözhetetlen forrás. A néprajz, a népi életmód, a gazdálkodási szokások, a betegségek és népi orvoslások kutatója bennük gazdag tárházra talál. A vásárok, az országos, megyei és városi hatóságok és hivatalok ismertetését szinte hiánytalanul találjuk meg a kalendáriumokban. Mindmáig rejtve maradtak a kalendáriu89
