A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1974-1976. évi jelentése
A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR JELENTÉSE 1974-1976 A háromévi munka főbb számadatai a következők Év Közp. és kér. kvt.1 Fiók kvt.^ összes kvt. Könyvtári állomány db Beiratkozott olvasók 3 szama Kölcsönzött és helyben olvasott kötet Száma 1974 65 31 96 2.785.621 183.345 6.427.558 1975 61 31 92 2.912.343 174.825 5.757.473 1976 61 33 94 3.035.272 173.485 5.841.818 1 A központi könyvtár a zenei gyűjteménnyel együtt két egységként szerepel 2 A gyermekrészlegek nélkül 3 Az olvasótermi beiratkozottakkal együtt A XXIX. Évkönyv az utóbbi évtizedek szokásaitól eltérően három év szünet után jelenik meg. Indokolt, hogy a jelentés számot adjon ez időszak főbb eseményeiről, a könyvtár életére jellemző fontos mozzanatokról. Nem lehet azonban a szokásos mértékben részletező, ezért már itt célszerű hivatkozni az évenként összeállított jelentésekre, melyek az egész intézmény munkájával — 1965 óta a kerületi könyvtárak munkájával külön, önálló kötetben is — részletesen foglalkoznak. E három év az egész közművelődést alapvetően érintő fontos párthatározat, törvényerejű rendelet, s végül a közművelődési törvény megjelenésének időszaka, a 4. ötéves terv két befejező és az 5. ötéves terv első éve. Az intézmény szempontjából mindez egy hosszú, közel 10 éves fejlesztési szünet végét, s egy új, nagyvonalúbb fejlesztési korszak kezdetét jelenti. A beszámoló időszakában mind a szervezeti, fejlesztési munkában, mind a tartalmi tevékenységben - magától értetődően nem minden területen egyenlő mértékű — változás, fejlődés következett be. A jelentés elsősorban ezeket kívánja összegezni, miközben nem hagyhatja figyelmen kívül az évek óta visszatérően jelzett, de meg nem oldott problémákat sem. Az egész 4. ötéves tervidőszakra, az utóbbi évekre pedig különösen jellemző volt, hogy a Fővárosi Tanács VB megfelelő határozatai értelmében folyamatosan készültek a tervek, mind az új központi könyvtár felépítésére, mind a hálózati új könyvtárak működésére vonatkozóan. Újra fogalmazódott a kerületközi könyvtáraknak 60-as években felvetett terve és funkciója, s ezzel együtt a differenciált szolgáltatást nyújtó könyvtári hálózat koncepciója. A tervezésnek ezt a tendenciáját erősítették az 1975. évi vizsgálatok a Fővárosi Tanács VB és a Kulturális Minisztérium illetékes osztályai részéről. A tervezés aktualitását bizonyítja, hogy már új,.korszerű feltételek között 1975 -ben megnyílt a 12- es és a 30- as, 1976- ban pedig a 25- ös könyvtár. A kőbányai könyvtár alapterülete 1500 m^, a csepel- királyerdeié 500 m^, a kispestié 534 m^. Az új központi könyvtár építésére készített tervek valóra váltását ismét kétségessé teszi az, hogy még mindig nem dőlt el a megfelelő hely kijelölése sem. 5