A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1974-1976. évi jelentése - A kerületi könyvtárak tevékenysége
A KERÜLETI KÖNYVTARAK TEVÉKENYSÉGE A beszámolási időszakra leginkább jellemző, hogy megindult a kerületi könyvtári hálózat fejlesztésének űj szakasza. Ezt nem az összefoglaló számadatok, hanem elsősorban a könyvtári alapterület növekedése mutatja. A kerületi könyvtárak alapterülete: Tehát míg 1971-73 között a növekedés 6,4% volt, az utóbbi 3 évben 19%. A növekedés ütemében bekövetkezett változást jól érzékelteti az állomány gyarapodása is. 1971—1973 között az állomány 111.606 kötettel nőtt, 1974—1976 között 224.908 kötettel. Az új szakaszt a hálózat szerkezet módosulására való törekvés is jelzi. Erre lehet következtetni pl. a könyvtári egységek számának változásából. Az a tendencia, hogy az önálló egységek száma csökkenjen nem új keletű, hiszen a békásmegyeri (33-as könyvtár) fiókká szervezése már 1969-ben megtörtént. Egyértelmű megfogalmazására mégis csak 1976-ban került sor, azzal együtt, hogy a szolgáltatás szintje szerint differenciált hálózat kiépítését tűzték ki feladatul. A helyzet reális képét igyekeztek azzal is erősíteni, hogy a régebben különálló egységként nyilvántartott gyermekrészlegeket 1976- tói nem számítják statisztikában sem külön egységnek. Indokolt mindezt a bevezetőben kiemelni, mert a hálózatfejlesztés sokévi megtorpanásának következményei ennek ellenére nem voltak elkerülhetők, s jóllehet ennek egyéb okai is voltak - a hálózat igénybevételét összefoglaló számadatok 1974—1976 között csökkenést jeleznek. A helyzet ellentmondásosságát illusztrálja, hogy a felújításra, karbantartásra fordítható összeg növekedése mértékében csökken a beiratkozó s a kölcsönző olvasók száma, ezzel együtt az egy olvasórajutó kölcsönzési esetek és a könyvek forgási sebessége is. Ezt az Évkönyv egyik tanulmányában kimutatják a szerzők. Folyamatos karbantartási munkálatok esetén ez nem merülhet fel. A szolgáltatás bővítését lehetővé tette az 1976- ban megindult második bibliobusz. A két mozgókönyvtár összesen 26 állomáshelyen közel 3.000 olvasónak kölcsönzött 1976- ban. Működésükről külön tanulmány ad áttekintést. 1974—1976-ban megváltozott a fiókkönyvtárak szerepe is. A kisebb jelentőségű könyvtárak fiókká szervezésével az eddigi fiókokhoz képest sokkal hatékonyabb egységek kerültek ebbe a csoportba, amilyen pl. az újpesti 41- es, a rákoscsabai 40- es könyvtár volt, ugyanakkor új, a régebbieknél lényegesen nagyobb alapterületű fiókkönyvtárak is nyíltak. Újpesten az Egyesült Izzó lakótelepén, Pesterzsébeten a Vécsey utcában. Ez együtt eredményezte, hogy 1974- ben 34 fiókkönyvtárban 1500- zal kevesebb volt a beiratkozott olvasó, mint 1976- ban 32- ben. A tatarozással együtt járó zárva- tartás, továbbá az állandó fluktuáció és tartós létszámhiány miatti kényszerű bezárások okozták a kötetforgalom több mint 45%- os esését. 1971 ben 11.007 m2 1973- ban 11.718 >• 1974- ben 11.889 » 1976- ban 14.140 ” 30
