A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Gálné Ballagi Ágnes: Fiatalok olvasói portréi a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
FIATALOK OLVASÓI PORTRÉI A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTARBAN1 A szépirodalmi Ízlés milyenségét, fejlesztésének módszereit sokféleképpen kutatta már a több évtizedes múltra visszatekintő fővárosi könyvtárhálózat. E munkák egymásra épülnek, s a háború előttiek és az azt követők is elsősorban az érdeklődés megnyilvánulásait, a könyvválasztás alakulását vizsgálták. Az okokat, az összefüggéseket ezekből az adatokból vagy a kérdőívvel kideríthető ismeretekből próbálták megállapítani. Az érdeklődés meghatározását általánosságban a pszichológia és szociológia még nem dolgozta ki, az olvasói magatartásformák külső jegyeinek regisztrálása és a köztük fellelhető kapcsolatok keresése mellett az olvasás-szociológia is alig jutott túl a kezdeti lépéseken. Ezért sokfajta kutatómunkára van szükség ahhoz, hogy a jelen helyzetet pontosan fel tudjuk térképezni. Annak érdekében, hogy elkerülhessük a buktatókat, amelyeket a helyzet irreális megítélése, az olvasottság túl- vagy aláértékelése okozhat, tudnunk kell, hogy munkánkat milyen közegben végezzük. Az érdeklődés alakulását, ennek egyik fontos szociológiai meghatározóját a szükségletet - amely természetesen az „érdek társadalmi, gazdasági fogalmán alapszik —, csak az előbbi alapos ismeretében tudjuk szembesíteni a társadalmi elvárásokkal. A helyzetet az a tény is bonyolítja, amit a napjainkban Magyarországon napvilágot látó szociológiai vizsgálati eredmények számos adattal és bizonyítékkal támasztanak alá, hogy „a társadalmi tudatban szívósan átörökítődnek, „tradicionalizálódnak” érzelmi- intellektuális elemek, magatartásmódok.”2 Anélkül, hogy ezek figyelembevételét a tudatformálás egyetlen színterére szűkíthetnénk, a könyvtári nevelőmunkában mindenképp kiindulópontnak kell tekinteni. Az e téren folyó tevékenység annál is hatásosabb lehet, mert fontos, legfelsőbb szintű párt- és kormányhatározatok születtek a tudatformálás megítélésére, irányítására. Bár valamennyi faktor egymást erősítő — esetleg gyengítő — hatása együttesen eredményezi az adott rétegek vagy egyedek jellemzőit, a könyvtárban elsősorban az ott jelentkező olvasói megnyilvánulások megfigyelésére, rögzítésére, alakítására, befolyásolására van mód. Közművelődési könyvtárhálózatunk igen különböző feltételekkel dolgozó egységeiben természetesen a lehetőségekhez alkalmazkodva igen eltérő formák között. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár történetéből és egyéb intézeti kiadványaiból ismert elemzések, rétegvizsgálatok és olvasónevelési módszerek közül néhányra szeretném felhívni a figyelmet, jelezve az utat, mely az itt ismertetésre kerülő mérésig és azon túl vezet. Történeti visszapillanatás Az utóbbi tizenöt év során végzett hálózati szintű vizsgálódások közül vázlatosan kettőről ejtenék szót, — mint a portré vizsgálat közvetlen előzményeiről. 1 A tanulmány első változata megjelent a szocialista országok olvasáskutatási szakembereinek konferenciájára 1974- ben. 2 KOVALCS1K József: Közművelődés Budapesten.^ Valóság, 1974.1 .sz. 24J. 181
