A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Cziboly Józsefné - Szőke Tiborné: Bibliobuszok a főváros könyvtárhálózatában
A MOZGÓKÖNYVTÁR MUNKÁJÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE 1971 augusztusában elkészült az autóbusz-könyvtár működésére vonatkozó javaslat, amely felvázolta: — a könyvtár feladatát, rendeltetését, — a munkához szükséges működési feltételeket, — az állomáshelyeket és a majdani menetrend szempontjait, — az állomáshelyenként és összesen számításba vehető olvasói létszámot, — a nyitvatartási időt és a munkarendet, — az állományalakítás koncepcióját, — a kölcsönzési,nyilvántartási,könyvtártechnikai elképzeléseket, — a propagandafeladatokat. Az előkészülethez tartozott a garázs, a tápraktár és a munkahely kialakítása is. 1972. február 29 -én utalta ki a Fővárosi Tanács — ideiglenes jelleggel — a XIII. Katona József u. 3.sz. alatti ingatlant, amelyet azonban csak 1972 novemberében lehetett birtokba venni. Az építési munkákat ekkor kezdhették el. Az ideiglenes kiutalás miatt nagyobb volumenű átalakításokat nem végezhettek. Először készült el a 100 m^ alapterületű raktár, amely egyúttal a könyvtárosok munkahelye is. Az első bibliobusz számára épült garázs, amely azonban nem fűthető, a második autóbusz az udvaron, a szabad ég alatt parkíroz, kitéve az időjárás viszontagságainak. Az állandó, jól kiépített telephely fontos követelménye az autóbuszkönyvtárak működésének. A kölcsönzőhelyek kijelöléséhez feltérképezték a telepített könyvtáraktól minimálisan 2—3 autó- buszmegállónyi távolságra eső ellátatlan területeket, de figyelembe vettek egyéb szempontokat is. Számolni kellett az út- és forgalmi viszonyokkal, a téli közlekedéssel; hogy nem esik- e a terület parkolási tilalom alá, meg tud- e fordulni az autóbusz stb. Sűrűn lakott lakótelepek akkor sem jöhettek számításba, ha egyébként ellátatlanok, mert ilyen helyen a bibliobusz átmenetileg sem megoldás. Mivel ekkor még egyetlen mozgókönyvtár volt, a kölcsönzőhelyek lehetséges nagy számára törekedtünk a kölcsönzés időtartamának rovására. (Van ettől eltérő példa is a nemzetközi gyakorlatban, amely szerint a mozgókönyvtár kevesebb állomáshelyet keres fel, de egy helyen hosszabb ideig kölcsönöz.) Az állomáshelyek kialakítása a kerületi tanácsok művelődési osztályaival folytatott többszöri konzultáció és megállapodás alapján történt. A kerületi tanácsok illetékesei nagy lelkesedéssel vették tudomásul az elképzeléseket, észrevételekkel, helyszíni szemlékkel segítették a végleges terv kialakítását. A közös munkákon kívül, önálló feladatokat is vállaltak: parkosítást, padok elhelyezését, fedett várakozóhelyek létesítését. Budapest kilenc kerületében tizenhárom helyen kölcsönzött az első bibliobusz. A megállóhelyek kijelölésekor az alábbi szempontokat vették figyelembe : II. kerület — Szilágyi Erzsébet fasor — Volkman u. sarok Valamikor itt volt a villamoskönyvtár egyik megállója. Forgalmi csomópont, villamos-és autóbuszmegállóhely, piac, közért, fodrász stb. van itt. — Ördögárok utca A hűvösvölgyi rész csomópontja. A kerületrész bevásárló-és szolgáltatóközpontja, az 56—os autóbusz végállomása. A megállóhely mellett van egy szociális otthon is. — Pusztaszeri út — Törökvész út kereszteződés Az itt lévő társasházak és kertes családi házak lakói számára nyújt szolgáltatást. Az állomás közelében autóbuszmegálló van, így hatósugara nemcsak a közvetlen környezetre redukálódik. III. kerület — Külső Bécsi út, vámház mellett A megálló Budapest határán van az országút mentén több kilométer távolságban telepített könyvtártól. Mellette egészségügyi dolgozók szociális otthona, gyógyszertár, orvosi rendelő stb. van. 151
