A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Sugár Ágnes: A terézvárosi 10-es számú könyvtár 50 éves története
műszaki egyéb irodalmi természettudományi művészeti politikai, társadalomtudományi 18 9 9 24 7 13 Az elmúlt évek eseményei, adatai rögzíthetők. A több ezer olvasó és talán több száz könyvtáros háttérben marad. Az újra és újra közösségbe rendeződő könyvtáros generációk eredményei, melyeket munkájuk során elértek és a hatás, melyet az olvasókra gyakoroltak, — nehezen mérhető és érzékelhető. A számok a forgalmat, a kölcsönzött kötetek tömegét regisztrálják. Az előadások száma és jellege csak a találkozások, a propagandamunka színességét jelzi. A könyvtáros, akár tájékoztató, akár klubvezető vagy propagandista, döntő szerepet játszott, ha nem is lehet érdemben elemezni, mit jelentett hosszú évtizedek alatt több tízezer olvasó számára élményben, tanulásban, tájékozódásban, érzelmi életében a találkozás a könyvtárossal s a könyvtárból kölcsönzött könyv. A könyvtáros hivatástudatából ered, hogy minél több egyén számára igyekezzék nélkülözhetetlenné termi a könyvet. A harcot naponta kell megvívni annak érdekében, hogy a nem olvasókat olvasóvá neveljék, az olvasni szeretőket fokról fokra nemesebb, értékesebb művek felé vezessék. Úgy kell dolgozni és hatni, hogy sokan meghallják szavukat, eljuttatva hozzájuk az egyetemes tudomány és kultúra vívmányait. Keresni kell és megismerni azokat az indítékokat, melyek az olvasásra ösztönzik az egyént. Dr. Boros Sándor: Érdekeltség, érdeklődés, művelődés című cikkében így ír erről a kérdésről: „A művelődés egyik legerősebb közvetlen indítéka az ember belső igénye újabb ismeretekre, élményekre, törekvése személyiségének fejlesztésére tudásának gyarapítására, érzelmi világának gazdagítására, képességeinek minél teljesebb kibontakoztatására. Majd más helyen így folytatja: „A szabad idő művelődésre fordítását erőteljesen befolyásolja a műveltség már kialakult színvonala: iskolázottság, ízlés, kulturális igények, s ebben sajnos a jelentős fejlődés ellenére sem sikerült még felszámolni az elmaradásunkat. ’ S végül „Kulcskérdés, hogy sikerül-e a közművelődést ismét tömegmozgalommá, a testületek, az aktíva, a szervezetek tagjainak ügyévé, a mindennapos munka részévé tenni.”* A VI. kerület kultúrális életében az utóbbi igény szellemében van a 10- es könyvtárnak megbecsült helye. Ez arra kötelezi a könyvtári kollektívát, hogy munkáját színvonalasabbá, sokoldalúbbá formálja.A jelentősebb terve.ket, célkitűzéseket vázolja az alábbi felsorolás, a teljesség igénye nélkül. — A Hazafias Népfront Bizottság kerületi helytörténeti bizottságával együttműködve létrehoz a könyvtár egy helytörténeti gyűjteményt, melyet katalogizálva, kiemelve, mindenki számára hozzáférhetővé tesz és propagál. — A könyvtárosok helyi továbbképzése érdekében rendszeres könyv- és folyóiratcikk-ismertetéseket terveznek. — A politikai, társadalomtudományi művek forgalmának, állományának elemzése folyamatban levő, 1975- re áthúzódó feladat. Az eddig kapott eredmények is figyelemre méltók. Egy adott időszakban az aktív dolgozók 22%- a az állomány több, mint 20%- át kölcsönözte. (Az összállomány 15,2%- a a társadalomtudomány.) A további összefüggések — milyen műveket kik kölcsönöztek, hogyan oszlik meg ezen állományrész műfaj, megjelenési év, szak, valamint alap, közép és felső szint szerint, - a vizsgálat befejeztével válnak ismertté. A természettudományi és műszaki irodalom vizsgálata távolabbi terv. 1975- ben, első lépésként kérdőives igénykutatás lesz a legcélszerűbb. ‘Társadalmi Szemle,1974. 2.sz. 110
