A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976

Sugár Ágnes: A terézvárosi 10-es számú könyvtár 50 éves története

szerzi, e tekintetben teljességre törekszenek. Külön dicsérendő az, hogy a legfontosabb ismeretterjesztő műveket a szépirodalmi művekkel azonos példányszámban vásárolják.” Ezt a szerzeményezési arányt egy reprezentatív felmérés is indokolta, mely szerint az olvasók több mint fele kölcsönzött ismeretterjesztő műveket. Ez az arány még jobb lehetett volna (és lehetne ma is), ha a könyvtár tágasabb. A könyvek levegőseb b, jobb, a figyelmet irányító elhelyezése már önmagában véve agitatív jellegű. A felülvizsgálat így fogalmazza meg ezt: „A forgalom alakulására erősen hat a kihelyezett állomány, amelynek határt szabnak a szűkös helyviszonyok. A vizsgálat alkalmával 4530 könyv volt a polcon.” (Szabadpolcon.)

A szabadpolcra való áttérés nem volt könnyű, a könyvtárosok érezték, hogy ők is, az olvasók is ki vannak a teljes könyvanyagnak szolgáltatva. Szinte elnyeli őket az ismeretlen könyvek tömege. Nem véletlen, hogy előtérbe kerül a segédeszközök tudatosabb és gyakoribb alkalmazása.

Gálné Ballagi Ágnes cikke utal erre „Ajánló bibliográfiák a kerületi könyvtárakban címmel, az intézmény 1964—65 - ös Évkönyvében.

„... az utóbbi években már néhány helyen megindult a kísérletezés a bibliográfia - használat legeredményesebb formáinak megállapítására. A 10 - es és a 27-es könyvtár hónapokig figyelte a „Mai írók — mai emberekről ’ és a „... Legyetek éberek!” c. bibliográfiák anyagának forgalmát. Utóbbi hatására a 10 -es könyvtárban fél év alatt 207 műből 564 kölcsönzés történt, s ami különösen örvendetes, hogy egy sor nagyon értékes (egyébként ritkán kézbe kerülő) könyv is jelentős forgalmat ért el.”

A folyóirat -előfizetésben régebben is, ma is az irodalom és művészet terén törekedtek a közművelődési szint keretein belül a teljességre. Ez jellemzi a kézikönyvek és bizonyos mértékig az egész állomány gyarapítását. Ezen belül a könyvtár régi hagyománya a képzőművészeti és zenei anyag nagyobb arányú gyűjtése. (A Képző- és a Zeneművészeti Főiskola hatására is.) Az elmúlt 10-12 évben különösen sok szép kiadvány jelent meg. Ezek néhány ritka és értékes példányával is rendelkeznek. Gyűjtik a „Magyarországi műkincsek sorozatot, a híres múzeumok anyagát bemutató köteteket. Megvan a Skira svájci kiadó és alondoni kiadású „The World of Art Lybrary” néhány kötete, a Knaurs lexikon stb.

Az ötvenes évek „krónikája során beszámoltak néhány könyvtári és kerületi vonatkozású célkitűzésről, eredményről. Érdemes követni, számba vermi, mi fejlődött és változott a hatvanas években, kiragadva néhány jelentősebb mozzanatot :

— Néhány iskolai könyvtár munkáját támogatták intenzívebben, többek között a Varga Katalin gimnázium könyvtárának kialakításában vettek részt.

— Frissítették az idegen nyelvű állományt. Számszerűen nem emelkedett és emelkedik az idegen nyelven olvasók száma, de az igény az újdonságokra egyre fokozódik. 1970- öen az idegen nyelvű állomány forgalmát két hónapon át figyelték. Ez idő alatt az olvasók 117 idegen nyelvű könyvet kölcsönöztek. Az olvasók kb. 3% - a olvas idegen nyelvűeket. Ez az állományrész 7%- a az összállománynak.

— Címszókatalógust hoztak létre, mely a beszerzett művek folyamatos cím szerinti feltárását biztosította és azóta is a leggyakrabban használt katalógus olvasók és könyvtárosok körében egyaránt. A közelmúltban kiegészítették a régebben beszerzett művek céduláival, hogy a teljes állományt tükrözze.

— 1969- ben készült egy érdekes felmérés, melyet Weisz Sándorné a FSZEK kiadásában megjelent Tapasztalataink 14. számában publikált. 100 fiatal töltött ki kérdőíveket, 55 férfi és 45 nő 14-18 éves korig, a következő megoszlásban: 14 éves 6 fő, 15 éves 15 fő, 16 éves 24 fő, 17 éves 25 fő, 18 éves 30 fő. A felmérés kiterjedt ilyen kérdésekre is: mennyi időt szán olvasásra, milyen rendszeresen olvas, más könyvtárnak tagja-e, milyen témájú könyveket olvas, milyen szempontok szerint választja ki olvasmányait, igényli-e a könyvtáros segítségét? stb. Néhány példa az egyéb kérdésekre adott válaszokból: az öt legkedveltebb folyóirat a fiatalok körében az Élet és Tudomány, Magyarország, Ifjúsági Magazin, Delta és az Új írás. A legnépszerűbb műfaj a regény, főleg a klasszikus és külföldi szerzők művei és a történelmi regények. Külföldi kedvenc szerzők: Hemingway, Hugo, Mann, Verne, Balzac, Dumas, London, magyar írók közül: Jókai, Móricz, Berkesi, Mikszáth, Passuth, Németh László. Igen sokan vásárolnak könyvet a kérdezettek közül, három hónap alatt 100 személy közül 73.

A magasabb színvonalú, jobb szakmai felkészültséget tükröző munkastílus elsősorban azért alakulhatott ki, mert viszonylag hosszú ideig összeszokott, jó képességű kollektíva dolgozott együtt. Dávid

107