A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Sugár Ágnes: A terézvárosi 10-es számú könyvtár 50 éves története
Ezután hosszú évekig egyenletesen növekszik az olvasók száma. A könyvbeszerzési keret azonban nem elegendő a fejlesztéshez, távolodik a szerzeményezés az igényektől. 1926- ban közel ötezer könyvet vásároltak, de rövidesen az 1929-es „nagy Krach -ot követő időszakban összezsugorodik a beszerzési keret. Volt olyan év is, pl. 1931 és 1932 amikor 400 kötetet sem ért el az évi gyarapodás. A másik súlyos gond, hogy a növekvő forgalmat változatlan számú könyvtári dolgozó bonyolítja le jól, rosszul. Számos panaszos levél érkezik az igazgatósághoz, mely egyaránt kifogásolja a könyvanyag szűkös voltát és a személyzet türelmetlenségét. A 30- as évek elejétől egyre szembetűnőbbek a könyvállomány hiányosságai. Ennek következtében az olvasók száma stagnál, majd csökken. Ezzel szemben a fejlődést jelző érdekes jelenség, hogy a bérmunkások és a tanoncok száma jelentősen emelkedik, abszolút számokban és százalékos arányban egyaránt. A munkásság az ellenforradalmi rendszerben ránehezedő nyomás ellenére keresi saját kulturális fel- emelkedésének útját. Érzi, majd egyre világosabban látja a gazdasági válság számos megnyilvánulását. Próbál művelődni, választ találni kínzó kérdéseire, bár bizonyára jónéhány csak narkotikumot keres a viszonylag legolcsóbban és legkönnyebben hozzáférhető könyvekben. A hivatalos könyvtárpolitika nyilvánvalóan az utóbbi célból tőle telhetőén narkotikumnak szánja a könyvet. II. AZ ELSŐ ÉVTIZED AZ ÚJ OTTHONBAN 1934-1944 1934- ben Liber helyettes polgármester a közművelődési ügyosztály jelentéséből tudomást szerez, majd intézkedik, hogy „... a fővárosi nyilvános könyvtár lO.sz. fiókjának mostani helyisége a könyvtári céloknak meg nem felel, amiért is hozzájárulok ahhoz, hogy annak bérlete 1934. május hó 1- re felmondas- sék. Tudomásul veszem, hogy megfelelő helyiségként kínálkozik a Dreher Antal Serfőzdéi Rt. tulajdonában levő VI. Andrássy út 52.sz. bérház I. emeletén levő hatszobás lakás, mely évi 3.800 P- ért bérbeadó. A közművelődési ügyosztály javaslatára hozzájárulok ahhoz, hogy a könyvtár igazgatója a szóban- levő lakást f. év május hó 1 -tői kibérelje, illetőleg annak bérletére a szokásos feltételek mellett, a tiszti ügyészség közbenjöttével szerződést kössön.’ Enywári Jenő, a könyvtár akkori igazgatója így ír erről a Fővárosi Nyilvános Könyvtár 1934- es Évkönyvében: „... ez a helyiség (a Hunyadi- téri) már évek óta alkalmatlannak bizonyult. Számos meddő kísérlet után végre találtunk alkalmas helyiséget e fiók elhelyezésére. Bérbevettük az Andrássy út 52.sz. alatti első emeleten levő hatszobás lakást, melyet könyvtár céljaira berendeztünk. A jelenlegi fiók napos, centrális fekvésű, könnyen megközelíthető, az olvasók igényeinek teljesen megfelelő. Raktárhelyiségei terjeszkedésre bőven elegendőek. A fiók kölcsönzőből, két raktárból, egy fiókvezetői szobából és egy olvasóteremből áll. ’ 1935 tői a könyvforgalomban átmeneti visszaesés után emelkedés tapasztalható. Az olvasók összetételében dominál a diákok magas száma. Nyilván a közelben levő irodalmi kávéházak miatt, sok író, művész is tagja volt a könyvtárnak, pl. Szép Ernő, Kodály Zoltán, Kovács Margit, Baló Elemér stb. A hiányos személyi ellátottság egyre égetőbb problémát jelent a kölcsönzésben. Évtizedek múltán a könyvtár egyik régi olvasója, Tamás György így emlékezik vissza ezekre az évekre: „Minden időben hosszú sorok várakoztak a pultnál. Egy- egy kölcsönzés alkalmával órákat kellett várakozni.” A könyvtár akkori igazgatósága úgy döntött, hogy új tagokat nem fogadhat a könyvtár, amig a személyzeti gondokon nem segítenek az illetékesek. A személyzeti probléma a központi könyvtárban és a hálózatban egyaránt nagyon súlyos volt. Az 1947- ben megjelent 1943-46- os összevont Évkönyvre hivatkozva, érdemes idézni az összefoglaló jelentésből, mely a felszabadulás előtti két esztendőt is értékeli. 98
