A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973

Sándor Ottóné: Ifjúsági olvasószolgálat a kerületi könyvtárakban

gyerekek bizalmának megnyerése, és a konkrét segítés, amely sokszor túlmegy a megszokott könyvtári kereteken, tantárgyi vagy pályaválasztási segítés lesz, szülők meggyőzése, fiatalok önbizalmának erősítése, rendszeres nevelőimmka. Ezektermészetesen egyedi esetek lehetnek, de a könyvek biztosítása, a tanulási feltételek megteremtése, kézikönyvek, katalógusok, bibliográfiák használatának a megtanítása állandósítható. E feladat kitartó munkát követel a könyvtárosoktól, s korántsem olyan látványos, mint egy-egy jól sikerült csoportos foglalkozás, de sok jó osztályzat, egyetemi, főiskolai felvétel, amelyről néhány könyvtáros naplója tanúskodik, bizonyítja, hogy a befektetett energia megtérül. 11 könyvtár szombat — vasárnap nyitvatartó olvasóterme is elsődlegesen a nyugodt tanulási lehetőség biztosítását szolgálja. A széleskörű propaganda ellenére évek kellenek, amíg az új szolgáltatást megszokják az olvasók.

A kerületi könyvtárak rendezvényeinek jelentős hányada épül a középiskolások politikai, ideológiai, művészeti, irodalmi igényeire, másik részük az őket érintő fontos kérdések, témák iránti érdeklődés felkeltését szolgálja. Régebbi hagyomány, de már egyre több iskola részéről fogalmazódik meg a kívánság, hogy az érettségizőknek szervezzenek a könyvtárak összefoglaló előadásokat a mai magyar líra és próza tárgyköréből, a szovjet és a haladó nyugati irodalomról, továbbá kül- és belpolitikai kérdésekről. A könyvtári gyakorlatban ezeknek a rendezvényeknek nagy múltjuk van.14

Munkánk hatékonyságát nagymértékben befolyásolja az iskolákkal kiépített kapcsolat. Ez a felismerés volt a mozgató rugója annak a szívós, kitartó munkának, amelyet a könyvtárosok az együttműködés kiépítésére fordítottak és fordítanak ma is. Az elmúlt három évben a Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztályával közösen minden kerületben megszerveztük az iskolai könyvtárosok és a kerüleii könyvtárvezetők tanácskozását.15 Az iskolai könyvtáros személyében sikerült megtalálni azt a partnert, akinek segítségével rendszeressé válhat ez a munka.

Az új oktatáspolitikai határozat e kapcsolatok minőségi megváltoztatásának szükségességére utal. Ez új formák és módszerek kidolgozását is szükségessé teszi, természetesen a régi bevált gyakorlat megtartása mellett.

Művelődési köröl'

A fiatalok könyvtári nevelésének egyik bevált formája a kiscsoportos foglalkozás s ezen belül a művelődési körök szervezése.

E munka hálózatunkban az 50-es évek második felében és a 60-as évek elején kapta első nagy lendületét. A kezdeti sikerekről és tapasztalatokról számol be, s a további munkához ad módszertani tanácsokat Mikó Zoltán Művelődési körök a kerületi könyvtárakban című tanulmánya (Bp. FSZEK 1963.), amely mindössze 150 példányban jelent meg, s ma már kikopott a legtöbb könyvtárból. A munka későbbi eredményeit összegezi a Tapasztalataink 9. sz.16 Mindkét kiadvány sok hasznos, ma is érvényben levő tanácsot ad az ifjúsági felelősöknek a művelődési körök szervezéséhez.

Tíz év távlatából vizsgálva az eredményeket, elmondhatjuk, hogy több felfelé és lefelé ívelő szakasz jellemezte ezt a speciális könyvtári tevékenységet. Az évek során a körök száma elérte a húszat és lecsökkent háromra is. Az indoklás egyetlen rövid mondat lehet: ennek a munkának a feltételei alapvetően hiányoznak a könyvtárakból. Elsősorban ott indulhat meg a körök szervezése, ahol egy-egy könyvtáros áldozatvállalása, hivatás- tudata, pedagógiai ambíciója találkozik a kollektíva önkéntes többletmunka vállalásával. 11

11 Farkas Józsefné: Érettségizők a kerületi könyvtárakban. Könyvtári Híradó 1972. május—június.

Kusnyár Lászlóné: Érettségizők a 6-os könyvtárban. Könyvtári Híradó 1970. május—június.

15 Bailor Endréné: Az iskolai és közművelődési könyvtárosok találkozója. Könyvtári Híradó 1972. március — április.

16 Az olvasók művelődési körei. Módszertani tanácsok és tapasztalatok. Szerk. Miké Zoltán. Bp. 1969, FSZEK. 67 1.

216