A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973

Sándor Ottóné: Ifjúsági olvasószolgálat a kerületi könyvtárakban

2. Л fiatalok rétegződése. Az ifjúsággal való foglalkozás formái, módszerei

A rétegmunkának nagy hagyománya van könyvtárainkban. A könyvtárosok szem előtt tartják az ifjúság különböző rétegeinek eltérő adottságait, életkori sajátosságait, a műveltségi szintjükben meglevő különbségeket, s igyekeznek ennek megfelelően foglalkozni velük. E munka hatékonyságának növelése ifjúsági felelőseink egyik legfontosabb feladata. Az ifjúsági törvény ezt így fogalmazza meg: „Az ifjúságpolitikai céljaink eredményes megvalósítása szempontjából nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ifjúság, mint sajátos korosztály a társadalom munkájában való részvétele, a nemek, és az egyes korcsoportok szerinti megoszlása miatt nem tekinthető egységesnek. Mindez sajátos intézkedést tesz indokolttá. Az alkalmazott nevelési módszerek és eszközök kiválasztása, az ifjúsággal való bánásmód nem lehet gépies, figyelemmel kell lenni az említett sajátosságokra.”8

15 évesek a könyvtárban ,

A 15 éveseket a velük való hangsúlyosabb foglalkozás miatt külön „rétegnek” tekintjük. Nagy részük a gyermekkönyvtárak közvetítésével kerül a felnőttek könyvtáraiba, egyénileg vagy csoportosan, sokszor ünnepélyes formát adva ennek az aktusnak. Ezt az eseményt a legtöbb gyermekkönyvtárban komoly előkészítő munka előzi meg. Erről ad részletes tájékoztatást Barta Andrásné: A gyermekolvasók előkészítése felnőtt könyvtári olvasókká9, és Jancsovics Klára: A gyermekkönyvtár munkája а VIII. osztályos tanulók körében10 című tanulmánya.

Ennek a munkának tulajdonképpen két alapvető mozzanata van. Megvizsgálják, hogy elolvasták-e a gyerekek a gyermekirodalom olyan klasszikusait, amelyekre a későbbiek során már nem térnek vissza, s ha nem, figyelmükbe ajánlják azokat. A gyermekkönyvtárban tudatosan folyik az ismeretterjesztő irodalom megismertetése és megkedveltetése. Az a fiatal, aki már itt megszokja, hogy a tananyaghoz, szakköri foglalkozásokhoz, úttörő akciókhoz, esetleges hobbyjához búvárkodjék, később is szívesen teszi azt,

Másik fontos mozzanat a könyvtári segédeszközök használatának megtanítása és gyakoroltatása: 1972-ben pl, 255, 1973-ban 237 ilyen jellegű foglalkozás volt a gyermek- könyvtárakban. A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a segédeszközök használata csak kevés gyereknél válik készséggé a gyermekkönyvtárban. Tudatos használatuk kialakításában még nagy szerep vár az ifjúsági felelősre Legkevésbé a bibliográfiákat ismerik a tanulók. A katalógusok, a kézikönyvek használatának tanítására sok érdekes, ötletet, módszert dolgoztak ki a gyermekkönyvtárosok. Nagy gondot fordítanak a folyóiratok megismertetésére és megszerettetésére is. E munka eredményeként a lapok szerkesztőivel való találkozáskor bátran megmondják véleményüket, kívánságaikat a gyerekek. A gyermek- könyvtárakban folyó munkát ismernie kell az ifjúsági felelősnek, hogy építhessen rá saját területén. Előnyös helyzete van, ha a gyermekkönyvtáros feljegyzéseit megkapja az „átvezetett” tanulók olvasmányairól, érdeklődési köréről, könyvtári aktivitásáról stb.

Az ünnepélyes átiratkozásra általában májusban kerül sor. Kedves meghívó invitálja a gyerekeket a felnőtt könyvtárba. Itt, a könyvtár bemutatása után rögtön kölcsönözhetnek is. Választásukat segítik a külön polcra válogatott könyvek, vagy a Kedves Fiatal Olvasó! című ajánló jegyzék és a 77 könyv csak fiataloknak! című bibliográfia. Ahol egy épületben van a felnőtt és a gyermekkönyvtár ott évközben kisebb csoportokban sokszor egyénenként történik az átíratás. Sok gyerek még hosszabb ideig megőrzi tagságát a gyermekkönyvtárban is. Elolvassa az új könyveket, újra olvassa kedvenceit, és még szívesebben böngészi itt a folyóiratokat, mint a felnőtt könyvtár olvasótermében, ahol korántsem mozog olyan biztonsággal.

8 Törvény az ifjúságról. Bp. 1971, Szikra. 10 1.

9 FSZEK Évkönyv 1963. 192—181. 1.

10 Tapasztalataink 8. sz.

213