A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973

Sándor Ottóné: Ifjúsági olvasószolgálat a kerületi könyvtárakban

2. Л fiatalok rétegződése. Az ifjúsággal való foglalkozás formái, módszerei A rétegmunkának nagy hagyománya van könyvtárainkban. A könyvtárosok szem előtt tartják az ifjúság különböző rétegeinek eltérő adottságait, életkori sajátosságait, a műveltségi szintjükben meglevő különbségeket, s igyekeznek ennek megfelelően foglal­kozni velük. E munka hatékonyságának növelése ifjúsági felelőseink egyik legfontosabb feladata. Az ifjúsági törvény ezt így fogalmazza meg: „Az ifjúságpolitikai céljaink ered­ményes megvalósítása szempontjából nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ifjúság, mint sajátos korosztály a társadalom munkájában való részvétele, a nemek, és az egyes korcsoportok szerinti megoszlása miatt nem tekinthető egységesnek. Mindez sajátos intéz­kedést tesz indokolttá. Az alkalmazott nevelési módszerek és eszközök kiválasztása, az ifjúsággal való bánásmód nem lehet gépies, figyelemmel kell lenni az említett sajátos­ságokra.”8 15 évesek a könyvtárban , A 15 éveseket a velük való hangsúlyosabb foglalkozás miatt külön „rétegnek” te­kintjük. Nagy részük a gyermekkönyvtárak közvetítésével kerül a felnőttek könyvtáraiba, egyénileg vagy csoportosan, sokszor ünnepélyes formát adva ennek az aktusnak. Ezt az eseményt a legtöbb gyermekkönyvtárban komoly előkészítő munka előzi meg. Erről ad részletes tájékoztatást Barta Andrásné: A gyermekolvasók előkészítése felnőtt könyvtári olvasókká9, és Jancsovics Klára: A gyermekkönyvtár munkája а VIII. osztályos tanulók körében10 című tanulmánya. Ennek a munkának tulajdonképpen két alapvető mozzanata van. Megvizsgálják, hogy elolvasták-e a gyerekek a gyermekirodalom olyan klasszikusait, amelyekre a későbbiek során már nem térnek vissza, s ha nem, figyelmükbe ajánlják azokat. A gyermekkönyvtár­ban tudatosan folyik az ismeretterjesztő irodalom megismertetése és megkedveltetése. Az a fiatal, aki már itt megszokja, hogy a tananyaghoz, szakköri foglalkozásokhoz, úttörő akciókhoz, esetleges hobbyjához búvárkodjék, később is szívesen teszi azt, Másik fontos mozzanat a könyvtári segédeszközök használatának megtanítása és gyakoroltatása: 1972-ben pl, 255, 1973-ban 237 ilyen jellegű foglalkozás volt a gyermek- könyvtárakban. A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a segédeszközök használata csak kevés gyereknél válik készséggé a gyermekkönyvtárban. Tudatos használatuk kialakításá­ban még nagy szerep vár az ifjúsági felelősre Legkevésbé a bibliográfiákat ismerik a tanu­lók. A katalógusok, a kézikönyvek használatának tanítására sok érdekes, ötletet, módszert dolgoztak ki a gyermekkönyvtárosok. Nagy gondot fordítanak a folyóiratok megismer­tetésére és megszerettetésére is. E munka eredményeként a lapok szerkesztőivel való találkozáskor bátran megmondják véleményüket, kívánságaikat a gyerekek. A gyermek- könyvtárakban folyó munkát ismernie kell az ifjúsági felelősnek, hogy építhessen rá saját területén. Előnyös helyzete van, ha a gyermekkönyvtáros feljegyzéseit megkapja az „átve­zetett” tanulók olvasmányairól, érdeklődési köréről, könyvtári aktivitásáról stb. Az ünnepélyes átiratkozásra általában májusban kerül sor. Kedves meghívó invitálja a gyerekeket a felnőtt könyvtárba. Itt, a könyvtár bemutatása után rögtön kölcsönöz­hetnek is. Választásukat segítik a külön polcra válogatott könyvek, vagy a Kedves Fiatal Olvasó! című ajánló jegyzék és a 77 könyv csak fiataloknak! című bibliográfia. Ahol egy épületben van a felnőtt és a gyermekkönyvtár ott évközben kisebb csoportokban sokszor egyénenként történik az átíratás. Sok gyerek még hosszabb ideig megőrzi tagságát a gyermekkönyvtárban is. Elolvassa az új könyveket, újra olvassa kedvenceit, és még szíve­sebben böngészi itt a folyóiratokat, mint a felnőtt könyvtár olvasótermében, ahol koránt­sem mozog olyan biztonsággal. 8 Törvény az ifjúságról. Bp. 1971, Szikra. 10 1. 9 FSZEK Évkönyv 1963. 192—181. 1. 10 Tapasztalataink 8. sz. 213

Next

/
Oldalképek
Tartalom